Az Európai Bizottság Kutatóközpontjának (Joint Research Centre) 2009-es jelentése szerint a fűtés, a szellőztetés és a klímarendszerek villamosenergia-felhasználása a 27 európai tagországban hozzávetőlegesen 313 TWh volt 2007-ben, ami a teljes éves 2 800 TWh energiafogyasztásnak a 11%-a. (1. táblázat). Az épületgépészeti rendszerek villamosenergia-felhasználása jelentős, így az EU 20-20-20 vállalásának teljesítéséhez nagymértékben csökkenteni kell e berendezések energiafelhasználását. A régi mondás szerint: „amiről nincs információnk, azt nem tudjuk kézben tartani, menedzselni” alkalmazható az épületgépészeti rendszerekre is. Napjainkban az épületfelügyeleti rendszerek rengeteg információt szolgáltat(hat)nak, de kérdés, hogy ezeket az információkat a leghatékonyabban tudjuk-e alkalmazni a megfelelő komfortkörülmények biztosítása mellett az épületek energiafelhasználásának csökkentése érdekében?

Dr. Magyar Zoltán - Dr. Ian Knight

Prof. Eduardo Maldonado

Az új építésű lakóépületeknél az energiatakarékosság jegyében alkalmazott épületszerkezeti elemek – beleértve a nyílászárókat is – követelményszinten törekednek a légtömörségre. Az épület belsejében, a légtérben felhalmozódó párát, széndioxidot és más szerves és szervetlen szennyezőanyagot (építőanyagok és tisztítószerek gőzei, kipárolgásai) szellőztetéssel el kell távolítani, ezen felül a tartózkodók frisslevegő-igényét is biztosítani kell. Ha meg szeretnénk őrizni az épület jó energetikai mutatóit, szinte kötelezően egy hővisszanyerős szellőztető rendszer alkalmazásánál kötünk ki, hővisszanyerés nélküli szellőztetésnél a távozó levegővel nagyon sok az elvesző hőtartalom, még akkor is, ha igény szerinti vagy folyamatos vezérléssel minimalizáljuk az elszívóventilátorok üzemét.

Kovács István

Mára jelentősen kibővült azoknak az alkalmazási lehetőségeknek a felismerése, amelyek a megújuló energiák felhasználására épülnek. A hőszivattyúzás hőforrásai körébe korábban csak a talajt, a talajvizet és a levegőt soroltuk, mostanában ezek a következőkkel bővültek, különös tekintettel a mezőgazdasági és feldolgozóipari alkalmazásokra:

Penta-Klíma Kft.

A Kéményjobbítók Országos Szövetsége (KÉOSZ), az Első Magyar Kéményszövetség Közhasznú Egyesület (EMKÉSZ), a Magyar Mérnöki Kamara Épületgépészeti Tagozata és a Bács-Kiskun Megyei Mérnöki Kamara közösen rendezte meg idén a VII. Országos Kéménykonferenciát, a korábbiakhoz hasonlóan most is külföldi előadók részvételével. A konferenciát a Magyar Építész Kamara is támogatta.

Dr. Barna Lajos

Ez a cikk nem valamely gyártó termékének reklámozására, hanem a kereskedelmi forgalomban kapható termékek hiányosságaira mutat rá. Sok esetben nem tudjuk, hogy valójában alkalmas-e a készülékünk az elvárásokkal szemben, vagy megfelelő vizsgálati módszert alkalmazunk-e a kéménytechnikában. Ezekre a kérdésekre keresünk most választ, a kéménytechnikai mérések biztonságosabbá tétele érdekében.

Stieber József

A szakirodalomban a szerzők a használati melegvíztárolók méretezésének bemutatására jellemzően lakóépületeket hoznak példaként. Más típusú fogyasztók melegvíz-felhasználásával, a berendezések méretezésével viszonylag keveset találkozhatunk. A következőkben különböző közösségi, kommunális fogyasztók HMV igényeit megbecsülve mutatunk be összehasonlító számításokat központi melegvíztermelő berendezések indirekt fűtésű tárolójának méretezésére.

Kónya Tamás

A Grundfos AUTOADAPT egy forradalmian új megoldás, amely kiküszöböli a „hagyományos” átemelőaknák hátrányait. A hagyományos szennyvízátemelőkben a szivattyún/szivattyúkon és szerelvényeken kívül telepíteni kell egy külső vezérlőszekrényt, amely tartalmazza a motorvédelmet, az indító és az automatikus működést biztosító szintvezérlő áramköröket. A szintvezérléshez, a szivattyúk számától függően, 3 vagy 4 db szintkapcsolót is el kell helyezni az aknában.

Grundfos Hungária Kft.

A kényelmes és energiatakarékos otthon mindannyiunk álma. Az otthont azonban a jelenlegi energiaköltségek mellett nemcsak megteremteni, hanem fenntartani és megfelelően működtetni sem egyszerű dolog. Az olcsó komfort megteremtésében az összehangolt, egymásra támaszkodó elemekből álló rendszerek, a takarékos működtetésére pedig az időjáráskövető szabályozók kínálnak megoldást. Ezek a külső hőmérséklet függvényében változó hőmérsékletű fűtési előremenő vizet szolgáltatnak a hőleadók számára. A szabályozók az épületen belül, a referencia pontokon elhelyezett kezelőegységek segítségével lehetőséget nyújtanak a beállítások és módosítások elvégzésére.

Aranyosi Miklós - Nyárády Győző