Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2010

Dr. habil Kajtár László PhD - Dr. Kassai Miklós PhD

Levegőkezelő központok energiafelhasználásának elemzése hazai és külföldi eljárások alapján

Dr. habil Kajtár László PhD

egyetemi docens
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék

Dr. Kassai Miklós PhD

egyetemi docens
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék

Magyarország energiafelhasználásának közel 40%-át az épületek energiafelhasználása adja. Ez az arány az Európai Unió tagállamaiban is hasonló, és ha figyelembe vesszük az iparban és a közlekedésben lévő hasonló rendeltetésű épületeket is (pl. irodák), ez az érték megközelíti az 50%-ot. Ezen belül meghatározó hányadot jelent a klimatizálás energiafelhasználása. A fenntartható fejlődés és a nemzetközi egyezmények (Kiotói Egyezmény) szempontjából fontos feladat a szén-dioxid-kibocsátás, valamint az energiafelhasználás csökkentése.

A klímaközpontok energiafelhasználása két módon határozható meg. Az üzemelő levegőkezelő központok esetén a tényleges fogyasztás pontosan mérhető.A2002/91/EK direktíva és a vonatkozó hazai 7/2006 (V. 24.) TNM rendelet alapján a tervezés fázisában is meg kell tudni határoznunk az épület várható éves energiafelhasználását.

Akutatási téma aktualitását is mutatja, hogy a jelenleg rendelkezésre álló szakirodalmi számítási módszerek és adatok csupán a klímaközpontok energiafelhasználásának hozzávetőleges becslését teszik lehetővé. Magyarországon 2008-ban jelent meg a 264/2008. (XI. 6.) Kormány rendelet, mely a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról ad útmutatást, de a rendelet nem jelent egy, a teljes légkondicionáló rendszerre vonatkozó energetikai értékelést.

Tekintettel arra, hogy a levegőkezelő központok felépítése, és a bennük lejátszódó légállapot változási folyamatok igen összetettek, olyan elméleti módon kidolgozott általános számítási módszer nem áll rendelkezésre, melynek segítségével a klímaközpontok éves energiafelhasználása jól számítható lenne.

Az épületgépészeti berendezésekre vonatkozó méretezési és energetikai számításokat tekintve Európán belül Németország igen előrehaladott, ennek ellenére a szakirodalomban, szabványokban (VDI 2067; DIN V 18599) csak adott esetekre vonatkozó, egyszerűsített számítási eljárások állnak rendelkezésre.

Az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) 2005-ben kidolgozta a 2002/91/EK irányelv Európai Unió tagállamaiban történő bevezetésének a támogatására a prEN ISO 13790 nevű szabványtervezetet, amelyet Bulgária, Franciaország, Írország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia is átvett, egyetértve és elfogadva a tervezetben közölt számítási módszereket, eljárásokat. Hazánkban 2008-ban lépett hatályba, MSZ EN ISO 13790:2008 néven, mely szabvány a szellőzés éves energiaigényének a meghatározására közöl útmutatást, azonban ez egy meglehetősen egyszerűsített számítási eljárást tesz lehetővé, ugyanis az energiafelhasználást a külső hőmérséklet havi középértékével jellemzi. Nem veszi figyelembe a különböző levegőnedvesítési módokat, valamint a VDI 2067-hez hasonlóan nem veszi figyelembe az olyan felépítésű klímaközpontokat, amelyek hő- és nedvesség átvitelére alkalmas hővisszanyerő berendezéssel üzemelnek.

Az amerikai előírások (ASHRAE) elsősorban az épületgépészeti rendszerek méretezésére vonatkozó számítási módszereket közölnek. A klímaközpontokban üzemelő hővisszanyerő berendezésre vonatkozó energiahatékonysági vizsgálatok vannak ugyan, de olyan számítási eljárás, amely a levegőkezelő központ éves energiafelhasználását komplex módon határozná meg, nem található.

A kutatómunkát a BME Kutatóegyetem „Fenntartható energetika" programja támogatta.

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!