Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2011

Nevelős Gábor - Dr. Szánthó Zoltán PhD

Használati meleg víz készítése napenergiával

Nevelős Gábor

okleveles épületgépészmérnök
Naplopó Kft.

Dr. Szánthó Zoltán PhD

egyetemi docens
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék

A használati meleg víz hőigényének kielégítésére számottevő energiát fordítunk, melynek értéke – az épületek fűtési hőigényével szemben – csak kevéssé mérsékelhető. Alternatívát a megújuló energiaforrások, köztük a napenergia felhasználása jelenthet.

Hőtároló alkalmazásával, valamint megfelelő hidraulikai kapcsolás és szabályozás révén 55–65%-os szoláris részarány is elérhető, a szükséges komfort-szint mellett. Ezt az értéket befolyásolja, hogy használati meleg vízzel feltöltött, vagy puffertartályok látják el a hőtárolás feladatát, illetve hogy a tároló fűtése és a HMV elvétel belső vagy külső hőcserélőn keresztül történik.

Ebben a cikkben különböző kapcsolási sémákat vizsgáltunk meg energetikai, és részben gazdasági szempontból. Az elméleti megfontolásokat követően – meghatározott paraméterek mellett – számítógépes szimulációval hasonlítottuk öszsze az alternatívákat.

Hazánkban a háztartások és intézmények hőenergia-igénye az összes felhasznált energia jelentős hányadát teszi ki. Ennek nagy részét az épületek fűtésére fordítjuk, de nem hanyagolható el a használati melegvíz- (HMV) készítés energiaigénye sem. Míg az előbbi az épületek energetikai jellemzőinek javításával (szigetelés, hővisszanyerés stb.) jelentősen csökkenthető, a HMV energiaszükséglete állandó komfort-igény mellett viszonylag kevéssé mérsékelhető. Alacsony energiaigényű épületek, valamint passzív házak esetén a HMV hőigény az épület fűtési hőigényével összemérhető, sőt akár meg is haladhatja azt.

Az 1. ábra egy 40 lakásos mintaépület hőigényeit szemlélteti hagyományos, illetve a 7/2006. számú TNM rendelet követelményeinek megfelelő hőszigetelés esetén. A pótlólagos hőszigetelés hatására a lakások átlagos méretezési hőigénye 5 kW-ról 2 kW-ra csökken, mindeközben változatlan marad a HMV hőigény méretezési tartamdiagramja. A pótlólagos hőszigetelés után az épület HMV csúcshőigénye legalább 100 percen át meghaladja a fűtés méretezési hőigényét. Magasabb külső hőmérsékletnél ez az időtartam tovább nő. Az épület várható éves fűtési hőfelhasználása 628,4 GJ, míg a HMV várható éves hőfelhasználása (a cirkulációs és egyéb veszteségek nélkül) 643,6 GJ!

1. ábra. Egy 40 lakásos mintaépület hőigényei

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!