Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2011

Nevelős Gábor - Dr. Szánthó Zoltán

Használati meleg víz készítése napenergiával

Nevelős Gábor

okleveles épületgépészmérnök
Naplopó Kft.

Dr. Szánthó Zoltán

egyetemi docens
BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék

A használati meleg víz hőigényének kielégítésére számottevő energiát fordítunk, melynek értéke – az épületek fűtési hőigényével szemben – csak kevéssé mérsékelhető. Alternatívát a megújuló energiaforrások, köztük a napenergia felhasználása jelenthet.

Hőtároló alkalmazásával, valamint megfelelő hidraulikai kapcsolás és szabályozás révén 55–65%-os szoláris részarány is elérhető, a szükséges komfort-szint mellett. Ezt az értéket befolyásolja, hogy használati meleg vízzel feltöltött, vagy puffertartályok látják el a hőtárolás feladatát, illetve hogy a tároló fűtése és a HMV elvétel belső vagy külső hőcserélőn keresztül történik.

Ebben a cikkben különböző kapcsolási sémákat vizsgáltunk meg energetikai, és részben gazdasági szempontból. Az elméleti megfontolásokat követően – meghatározott paraméterek mellett – számítógépes szimulációval hasonlítottuk öszsze az alternatívákat.

Hazánkban a háztartások és intézmények hőenergia-igénye az összes felhasznált energia jelentős hányadát teszi ki. Ennek nagy részét az épületek fűtésére fordítjuk, de nem hanyagolható el a használati melegvíz- (HMV) készítés energiaigénye sem. Míg az előbbi az épületek energetikai jellemzőinek javításával (szigetelés, hővisszanyerés stb.) jelentősen csökkenthető, a HMV energiaszükséglete állandó komfort-igény mellett viszonylag kevéssé mérsékelhető. Alacsony energiaigényű épületek, valamint passzív házak esetén a HMV hőigény az épület fűtési hőigényével összemérhető, sőt akár meg is haladhatja azt.

Az 1. ábra egy 40 lakásos mintaépület hőigényeit szemlélteti hagyományos, illetve a 7/2006. számú TNM rendelet követelményeinek megfelelő hőszigetelés esetén. A pótlólagos hőszigetelés hatására a lakások átlagos méretezési hőigénye 5 kW-ról 2 kW-ra csökken, mindeközben változatlan marad a HMV hőigény méretezési tartamdiagramja. A pótlólagos hőszigetelés után az épület HMV csúcshőigénye legalább 100 percen át meghaladja a fűtés méretezési hőigényét. Magasabb külső hőmérsékletnél ez az időtartam tovább nő. Az épület várható éves fűtési hőfelhasználása 628,4 GJ, míg a HMV várható éves hőfelhasználása (a cirkulációs és egyéb veszteségek nélkül) 643,6 GJ!

1. ábra. Egy 40 lakásos mintaépület hőigényei

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!