Lapszámok

A településen élő emberek a környezet romlásából elsősorban a levegő minőségének a változását érzékelik. Statisztikai adatok mutatják, hogy az ország lakosságának több mint a fele szennyezett levegőjű területen él. A legsúlyosabb helyzet a városainkban alakult ki, ahol kevés a növényzet. Az egyedi fűtés jelentős hőveszteségei és a lakáskomfort növelése is indokolja az áttérést a csoportos fűtésre, ami 20 – 25%-os energia-megtakarítást jelent annak ellenére, hogy a fűtött helyiségek bővülésével jár.

Energiahatékonysági és környezetvédelmi szempontból a nagyobb egységet ellátó központi fűtés az előnyösebb megoldás. Ilyen megoldások a többszintes épületeket ellátó épületfűtés/ hűtés, az épülettömbfűtés/hűtés, az épületcsoport-fűtés/ hűtés és a távfűtés/távhűtés, amelyek jobb hatásfokot és kevesebb veszteséget jelentenek.

Óriási a lemaradásunk ezen a területen, ami véleményünk szerint nemcsak a rendkívül erős lobbiknak, az energiapolitika hiányának, következésképpen az erőtlen jogszabályainknak, hanem a szakszerű, széles körű tájékoztatás hiányának is felróható. Világosan kell látnunk, hogy környezetünket megvédeni hosszú távon csak az ásványi (fosszilis) energiahordozók (elsősorban: lignit, szén, kőolaj, földgáz) új, ún. tiszta technológiával történő felhasználásával, majd később ezeknek az energiahordozóknak a kiváltásával leszünk képesek. A fejlett nyugati államokban a külső levegő minősége a városokban is sokat javult, mert korszerűbb fűtési rendszereket alkalmaznak.

A megújuló energiaforrások használata az épületgépészet területén egyre nagyobb szerepet kap például

• a meglévő épületeknél (növelt hőmérsékletű hőszivattyúk alkalmazása);
• új bérlakásoknál (épületeknél) a rezsiköltség radikális csökkentése miatt;
• a mélyszegénység leküzdésére (hőszivattyús épület, csoport és távfűtés);
• a passzívházak terjedése miatt;
• a CO₂-semleges épületek következtében (az EU-irányelvnek megfelelően);
• az aktívházak (mint fejlődési irány) következtében;
• a hőkomfort-igény magyarországi fejlődése miatt;
• a nyári villamos-energiacsúcs (már nagyobb, mint a téli csúcs) miatt és
• a japán természeti és nukleáris katasztrófa következtében és hatása miatt a földgázárra.