Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2011

2011 7-8. szám

Hozzászólások

Észrevételek a Magyar Mérnöki Kamarának a 7/2006 (V. 24.) TNM rendelet módosítására tett javaslatával kapcsolatban

Még nem érkezett hozzászólás!

részletek »

Dr. Zöld András - Dr. Csoknyai Tamás PhD - Dr. Kalmár Ferenc PhD

Észrevételek a Magyar Mérnöki Kamarának a 7/2006 (V. 24.) TNM rendelet módosítására tett javaslatával kapcsolatban

Dr. Zöld András

ny. egyetemi tanár

Dr. Csoknyai Tamás PhD

egyetemi docens
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék; az MMK Épületenergetikai Szakosztály elnöke

Dr. Kalmár Ferenc PhD

f. tanár, tanszékvezető
Debreceni Egyetem, Műszaki Kar, Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék

Az EU eredeti Épületenergetikai Irányelve (2002) többek között előírta, hogy a 2006-ban bevezetendő szabályozást ötévenként korszerűsíteni kell. A 7/2006 TNM rendelettel (a továbbiakban „rendelet”) az eredeti irányelv szerint elvárt intézkedések közül a követelményértékeket és tervezést érintő szabályozás hatályba lépett, az öt éves periódus letelt.

Az Európai Bizottság és Parlament 2010-ben elfogadta az EPBD Recast-ot, amely a korábbi épületenergetikai irányelv helyébe lépett. Ez megerősítette a felülvizsgálat szükségességét, egyben 2018-ra és 2020-ra „közel nulla energiaigényű” épületek létesítését írja elő. Ennek értelmezéséről és a „közel” mértékéről uniós szinten még legalább egy évig egyeztetés folyik, mindenesetre ez az ambiciózus cél figyelembe veendő a köztes időszak követelményeinek előírásakor.

A 2012-re tervezett rendelet kidolgozásával a Belügyminisztérium a Magyar Mérnöki Kamarát bízta meg. A Kamara e témában több nyílt fórumot rendezett, a tervezet egyes részleteit honlapján és az e-gepesz-ben közzétette. A jelen cikk szerzői közül többen és többször éltek is e fórumokon a hozzászólás lehetőségével. A teljes anyagot (amely tudomásunk szerint ilyen formában korábban nem volt és jelenleg sem elérhető) Belügyminisztérium júliusban kapta meg és azt megküldve véleményezésére tanszékünket kérte fel. Önmagában rutin eljárásnak tekinthető egy ilyen horderejű anyag véleményeztetése, jelen esetben ennek szükségességét alátámasztotta a tervezet néhány teljesen hiteltelen és több gyanús adata, a szerkesztés és a hivatkozások rendezetlensége, az olykor pongyola fogalmazás, több formai hibával felírt egyenlet.

Részletes és összefoglaló véleményünket a BM és aKamara július 28-án megkapta (a kamarai anyag terjedelme 61 oldal, a korrektúrázott értékelés 77 oldal, az összefoglaló értékelés 9 oldal), alábbiakban ebből emelünk ki néhány, a szakma érdeklődésére számító kérdést. A félreértéseket megelőzendő hangsúlyozzuk, hogy a továbbiak a cikk szerzőinek magánvéleményét, vagy ha úgy tetszik, tanszékünk álláspontját tükrözik, azaz nem kívánjuk a „hivatalosság” látszatát kelteni.

Egyes U-értékek új követelményszintjei nyilvánvalóan bizonyos érdekeket sértenek, de a két vitanapon is tárgyalt értékek elfogadásra kerültek – ezekkel egyetértettünk. Korábban is jeleztük, hogy a talajba irányuló hőveszteség számítására egyszerűsített módszer kidolgozása szükséges (a hatályos szabványra való utalás nem nagy segítség a tervezőknek) – ez eddig elmaradt. Kisebb kiegészítésekre tettünk konkrét javaslatot (energiagyűjtő falak, üvegházakkal határos szerkezetek). A hőveszteségtényező (q, W/m3K) értékek több száz elemes minták statisztikai elemzésén alapulnak, kifogástalanok.

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!