Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2011

Both Balázs - Dr. Goda Róbert PhD

Résbefúvó anemosztátok méréses vizsgálata érintőleges légvezetési rendszer alkalmazása esetén

Both Balázs

egyetemi tanársegéd
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék

Dr. Goda Róbert PhD

egyetemi adjunktus, laborvezető
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék

Az érintőleges légvezetési rendszerekre (LVR-re) jellemző résbefúvó anemosztátok alkalmazása nemcsak az épületgépészetben, hanem számos vegyipari, élelmiszeripari területen igen elterjedt. Általánosságban elmondható, hogy minden LVR-nél alapvető fontosságú a helyiségbe bevezetett levegőt jellemző sebesség- és hőmérsékletmező ismerete.

A résbefúvó anemosztátok jellegzetessége, hogy a levegő legtöbbször sík szabadsugárként hagyja el a kifúvási keresztmetszetet. Az épületgépészeti alkalmazások jelentős részében ezeket a légsugarakat legtöbbször valamilyen felület korlátozza, így egy ún. „tapadási pont”-tól a sugár feltapad a felületre, majd azon „kúszva” halad tovább, növelve ezzel a szellőzés hatásosságát.Ahatékony, gazdaságos és komfortos szellőzés biztosítása érdekében ezért lényeges ismernünk a különböző felületek légsugárra gyakorolt hatásait, valamint a tapadási pont helyzetének változását.

Cikkünkben a BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszékének Légtechnikai Laboratóriumában található, résbefúvó anemosztáttal ellátott helyiség áramlási viszonyait vizsgáltuk, különös tekintettel a falfelület légsugárra gyakorolt hatásaira. Az általunk vizsgált függőleges befúvás – mennyezet alatti elszívás konfigurációhoz jelenleg igen kevés a referált szakirodalom, így a problémamegoldására első körben a méréses vizsgálati módszert alkalmaztuk.

1. A résbefúvó anemosztátok vizsgálatának módszerei és céljai

Az épületgépészeti gyakorlatban alkalmazott anemosztátok mindig egy adott LVR-hez tartoznak, így vizsgálatuk többnyire beépített állapotban, a légvezetési rendszerrel együttesen történik. Mint ismeretes, a főbb vizsgálati módszerek a következők: analitikus módszer; numerikus szimuláció alkalmazása, méréses módszer [2]. Tekintettel arra, hogy az általunk vizsgált résbefúvó konfigurációhoz kevés a referált szakirodalom, első körben a méréses módszert alkalmaztuk a falfelület légsugárra gyakorolt hatásának vizsgálatára.

Általánosságban elmondható, hogy minden LVR-nél alapvető fontosságú a helyiségbe bevezetett levegőt jellemző sebesség- és hőmérsékletmező ismerete. E fizikai jellemzők főként az anemosztát, illetve a helyiség geometriájától, a bevezetett levegő mennyiségétől- és hőmérsékletétől függenek. Az említett fizikai mennyiségek jelentősen befolyásolják a légátöblítés hatásosságát, az adott helyiségben tartózkodók komfortérzetét, valamint a szellőzés gazdaságosságát [4].

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!