Lapszámok

A fokozódó energiaigény, az energiaárak emelkedése, és nem utolsósorban környezetvédelmi szempontok miatt az érdeklődés homlokterébe került a geotermikus energiakészlet hasznosítása. Ennek alapján a geotermikus energia egyre inkább figyelembe veendő tényező, mivel kiegészítő, tehermentesítő energiaforrást képvisel. Felhasználás és gazdaságosság szempontjából számos esetben előnyösebb más energiaforrásnál.

A geotermikus energia racionális kihasználásának is feltétele természetesen a gazdaságosság, de lényeges szempont az is, hogy mint helyileg rendelkezésre álló energiahordozó, a hasznosító létesítményt függetlenné teszi az importenergiától és bizonyos mértékig az energiahordozók áremelkedésétől is.

A geotermikus energia előnye, hogy a hévíz, mint energiaforrás hasznosítása közismerten környezetkímélő, ugyanis

• az energia átalakítása nem jár levegőszennyezéssel, mert ennek során semmiféle káros anyag – ellentétben a szénnel, szénhidrogénekkel stb. – nem kerül a levegőbe;
• ha a hőenergiáját leadó vizet a víztároló rétegekbe visszanyomják, akkor a felszíni élővizek hő- és sószennyezése nem következik be;
• az energia kinyerése a földből – ha az földgázokat tartalmaz is – jóval kisebb környezetszennyezést okoz, mint a fosszilis energiaforrások igénybevétele.

Az egyre jobban szennyeződő környezetünk védelme a világon mindenhol előtérbe helyezi az olyan tiszta erőforrások, mint a geotermikus energia hasznosítását. Pl. a geotermikus energiát hasznosító beruházások gazdasági hatékonyságának számításakor az EK tagállamaiban 1991 óta figyelembe veszik a környezetrombolás elmaradásából származó számszerűsített előnyöket (Dr. Árpási M. – Dr. Bobok E. -1998).

Az Európai Unió energiapolitikájában központi szerepet játszik a megújuló energiaforrások arányának növelése a primer energiafelhasználásban. A Bizottság meglehetősen komoly általános célként tűzte ki, hogy 2020-ra a közösségen belül, a bruttó belföldi fogyasztás 20%-át megújuló energiaforrások fedezzék. Ennek alapvetően két oka van. Egyrészt a megújuló energiaforrások szélesebb körű használata hozzájárul a Közösség környezetvédelmi célkitűzéseinek – pl. a kyotói vállalások – teljesítéséhez, másrészt nem elhanyagolható a jelentősége Európa ellátásbiztonságának megteremtése tekintetében sem.

A megújuló energiaforrások az energiapiacon versenyhátránnyal indulnak a magas induló költségek, bizonytalanságok és a befektetések hosszú megtérülési ideje miatt. A versenyhátrány tulajdonképpen abból a tényből adódik, hogy a hagyományos energiapiaci szereplők gyakorlatilag nem fizetik meg tevékenységük tényleges környezeti költségeit. Így ahhoz, hogy a megújuló energiaforrások versenyképesek legyenek a hagyományos energiaforrások mellett, a támogatásuk szükségszerű.