Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2013

Dr. Tarek, Maiyaleh

A hőszivattyúzás helyzetképe

Dr. Tarek, Maiyaleh

egyetemi docens
BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék

Az energiafogyasztás jelentős hányadát (40 – 50%-át) általában mérséklet hőmérsékletszintű fűtésre fordítják. Az épületekben a felhasznált energia 90%-a fűtésre és HMV készítésére szolgál. Az igényelt energiát fa, szén, olaj, gáz, hulladék eltüzelésével, illetve ezekből, valamint az atomenergiából, vízenergiából előállított villamos energiával fedezzük.

A tüzelés során keletkező égéstermékek a környezetre károsak, közülük a szén-dioxid a globális felmelegedés kiemelt okozója.

A múlt század 70-es éveiben kezdődött, majd kiemelt jelentőségűvé vált a primer energiával való takarékoskodás, a megújuló (meglévő, alacsony hőmérséklet-szintű) energiaforrások felkutatása, hasznosítási lehetőségeinek vizsgálata. Ilyenek a nap-, a szél-, a geotermikus- és a környezeti energia, valamint a biomassza hasznosítása a primer energiahordozók felhasználásának és a környezet CO2-terhelésének a csökkentésére.

A 150 éve ismert hőszivattyú alkalmazásának lehetőségét újra vizsgálni kezdték, mivel a környezet fűtésre közvetlenül nem alkalmas energiatartalmának a hasznosítási lehetőségét adja. Hasznosíthatja a felszíni vizek (tenger, folyók, tavak), a talaj és a levegő hőjét.

A megújuló energiaforrások kiaknázására a hőszivattyú különösen ez elmúlt ötven évben igen elterjedt a világon. Az Európai Unióban az a cél, hogy a szükséges fűtési energiának 2020-ban a 25%-át, 2030-ban már 50%-át, valamint 2050-re már 100%-át megújuló energiaforrásokból állítsák elő.

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!