Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2013

Gáti Tamás

Befúvó elemek fejlődése a komfortterekben

Gáti Tamás

mérnök tanácsadó, okl. épületgépész mérnök, MBA
SCHAKO Kft.

A komfortterek befúvását igen sokféleképpen meg lehet oldani. Lehet akár keveréses vagy akár elárasztásos szellőzési módot is alkalmazni. Ezeken a légvezetési módokon belül is sok különböző típusú anemosztát beépítésével lehet a terek szellőztetését megfelelő módon kialakítani. Cikkemben nem kívánom a teljes paletta fejlődését bemutatni, helyette inkább egy tipikusnak mondható irodai tér modelljén keresztül három különböző típusú mennyezeti anemosztát segítségével elérhető légtechnikai paramétereket kívánomáttekinteni. Tipikus irodai térnek nevezem azt a teret, ahol a belmagasság 2,65 – 3 m között van, az álmennyezet 600 x 600mm-es kazettás kialakítású, és a tér szellőzését, hűtését és fűtését is a központi légkezelős rendszerről, a befúvó elemeken keresztül oldjuk meg.

x – az érintőleges tengely és az anemosztát távolsága
y – az álmennyezet és a tartózkodási zóna távolsága
vmax – a tengelysebesség a tartózkodási zóna legfelső pontjában
v – átlagos légsebesség a tartózkodási zóna legfelső pontjában

Esetünkben legyen: x = 1 m, y = 1 m (2,8 m belmagasság), a falsík távolsága az anemosztáttól szintén legyen 1 m.

Az ilyen jellegű terek vizsgálata azért aktuális, mert a 2006-os évben eddig soha nem látott mennyiségű irodateret adtak át a fejlesztők, és még ennél is több új irodaház tervezéséhez láttak hozzá. E terek nagy részét a leírt módon alakították ki. A téma apropója még, hogy az irodaterekre is vonatkozó MSZ CR 1752:2000 szabvány, amely a tereket A, B, C kategóriába sorolja, jelentősen szigorodott a közelmúltban. Vizsgálatom során az A kategóriás helyiségekre a szabványban megkövetelt értékeket veszem alapul.

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!