Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2013

2013 9. szám

Hozzászólások

A nedvesség hatása az épületszerkezetek hőtároló képességére

Még nem érkezett hozzászólás!

részletek »

Kovács Tamara - Dr. Lakatos Ákos PhD

A nedvesség hatása az épületszerkezetek hőtároló képességére

Kovács Tamara

építészmérnök, okleveles létesítménymérnök

Dr. Lakatos Ákos PhD

f. docens, tanszékvezető helyettes, Nemzeti Kiválóság Program - Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíjas,
Debreceni Egyetem Műszaki Kar Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék

A hőszigetelés feladatai közé tartozik elsősorban az épületben megtermelt vagy az odajuttatott hőmennyiség megtartása, a hőleadás csökkentése és az épületre kívülről érkező hőhatások távoltartása. A követelmények teljesítése érdekében az épületek hőszigetelése új építésnél és rekonstrukciókor is gyakorlatilag elengedhetetlen. Az Európai Unió 2020-as irányelve, a közel-zéró energiaigényű épületek, illetve a paszszív házak iránti igény, továbbá a változó és egyre szigorúbb követelményértékek következtében a szerkezetek hőátbocsátási tényezője a kevésbé hatékony hőszigetelő-képességű (például a habüveg, amelynél λ = 0,1 W/m·K) anyagok hővezetési tényezőjének nagyságrendjébe esik (például: Upasszívház = 0,10 - 0,15 W/m2K). Tudva, hogy az építőanyagok nedvességtartalma nem csupán a hővezetési tényezőjüket, de hőtároló képességüket is befolyásolja, ezért kifejezetten fontos a szigetelőanyagok nedvességfelvételének (szorpciójának) a vizsgálata. Ebben a cikkben az anyagok hőtároló képességének nedvesség hatására történő változását vizsgáljuk.

Az építőanyagok nagyrészt pórusos szerkezetűek. A nedvesség megkötésében és felvételében nagy szerepe van az anyag pórusainak, illetve azok összesített felületének. A gáz- vagy folyadékfázisból kilépő molekulák szilárd felületen való megkötődését adszorpciónak nevezzük.
A pórusos anyag és környezete közötti kölcsönhatás lehet:
a. száradás (deszorpció), amikor az anyag felületének parciális nyomása nagyobb, mint a levegőben lévő pára parciális nyomása (pf > pg),
b. szorpció, amikor az anyag a környezetéből nedvességet vesz fel (pf < pg).

A nedvesség az épületszerkezetbe kerülve káros hatásokkal lehet, megnövelheti az adott rétegelem hővezetési tényezőjét, így a szerkezet hőátbocsátási tényezőjét. Az anyagok nedvességfelvétele jellegzetesen a szorpciós izoterma görbén látható. Korábbi publikációkban a szorpciós izoterma felvételének egy lehetségesmódjátmár bemutattuk [1-6]. Továbbá, leírtuk a [2, 4, 7] hivatkozási számú publikációkban, hogy 1%-os nedvességtartalom egy 40 cm kisméretű tömör tégla vagy 40 cm pórusbeton + 10 cmexpandált polisztirol (EPS) szigetelőanyag (30, 100, 150, 200) típusától függően akár 5 – 8% változást is jelenthet a szerkezet hőátbocsátási tényezőjében.

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!