Lapszámok
2013 10. szám
- Dr. Magyar Zoltán PhD - Hégli Mihály - Németh Gábor:
Az egészségügyi létesítmények mesterséges levegőellátására vonatkozó műszaki követelmények vizsgálata - Dr. Csoknyai István - Dr. Csoknyai Tamás PhD:
A fokozott hőszigetelésű épületek fűtési határhőmérsékletének és hőfokhídjának alakulása tényleges fogyasztási adatok alapján - Dr. Herczeg Levente - Érces Norbert:
Az atmoszférikus ionok hatása a komfortterekben tartózkodó emberek közérzetére - Király Tamás:
Új hővisszanyerős megoldások az Aereco Légtechnika Kft. kínálatában - Panasonic Marketing Europe GmbH South-East Europe Branch Office:
A PANASONIC ÚJ MF2-es 3 vezetékes hővisszanyerős ECOi VRF rendszere egyidejű hűtésre és fűtésre - Strulik Zrt.:
Strulik - Légtechnika, tűzvédelem magas fokon - Benkő Gábor:
Energiahatékony szellőztetés – Természetes és Hibrid rendszerek - Dr. Takács János PhD - Rácz, Lukáš:
Reconstruction of the District Heating Network from the Perspective of Investor and Operator - Daikin Hungary Kft.:
A legújabb technológia… Daikin „Csere” VRV® IV - Andrásy Zsolt:
Vízkezelések az épületgépészetben, 3. rész - Győző Miklós:
Geotermikus osztó-gyűjtő aknák javasolt kialakítása és lehetséges hibái - ENSI Kft.:
Kivitelezés alatt az új Fradi-stadion - Rébay Lajos:
Tanulságos életpályák – Dr. Morlin András
Hozzászólások
Geotermikus osztó-gyűjtő aknák javasolt kialakítása és lehetséges hibái
Még nem érkezett hozzászólás!
Győző Miklós
Geotermikus osztó-gyűjtő aknák javasolt kialakítása és lehetséges hibái
Győző Miklós
Stiebel Eltron
A hőszivattyú érzékeny berendezés, kivitelezése rendkívüli precizitást igényel. Ha megvizsgáljuk az elmúlt évtizedekben tapasztalt üzemzavarokat, azok szinte kivétel nélkül visszavezethetők valamilyen méretezési problémára vagy kivitelezési figyelmetlenségre. A hibák gyakran nem is a bonyolult szerelvényeknél vagy a nehezen ellenőrizhető helyeken fordulnak elő, hanem olyan „határterületeken”, amelyek már nem feltétlenül az épületgépészeti szakmához tartoznak. Ennek néhány tipikus példáját fogjuk most körbejárni.
A geotermikus hőszivattyúk a talajból nyerik a működéshez szükséges energiát. Manapság erre a leginkább bevált eszköz az ún. talajszonda. Ez az eszköz egy 32 – 40 mm átmérőjű műanyagcső-pár (vagy kettő), amelyet az erre a célra a talajba fúrt – 120–150 mm átmérőjű –lyukban helyeznek el. Ez a furat a lehetőségektől és a teljesítmény-igényektől függően általában 50 – 100 méter mély. A szondacsövek belsejében általában víz és fagyálló keverék kering, amely biztosítja a hőáramlást a talaj mélyebb rétegei és a hőszivattyú között.
A talajszondákat – különösen a több darabból álló nagyobb rendszereknél – nem szokás közvetlenül a kazánházban csatlakoztatni, hanem egy, az épületen kívüli aknában egyesítik a csővezetékeket egy osztó-gyűjtő szerelvénnyel, egy pár előremenő és visszatérő ágra.
A talajkörök csöveit és a hozzá kapcsolódó szerelvényeket – mindenütt, ahol ez problémát okozhat (pince, falátvezetés, a hőszivattyú és környéke) – páradiffúzió-álló szigeteléssel kell ellátni, a kondenzáció elkerülése érdekében.
Az aknában (és természetesen a talajban is) az összes csővezetéket, idomot korrózióálló anyagból (például műanyagból) kell készíteni. Az aknában található körülmények alaposan próbára tehetik az oda beépített anyagokat.