Lapszámok

Az ország primer energiahordozó felhasználása évek óta, így 2013-ban is tovább csökkent, tavaly már nem érte el az ezer PJ szintet sem. A földgáz adja az egyharmadát a magyar primer energiahordozó felhasználásnak. A földgáz felhasználás is csökkent, és ebben csak részben van szerepe a gazdasági válságnak. Népszerű intézkedések voltak a rezsicsökkentések, amelyek pozitív és negatív hatása is mérhető már. Nagy szerepe lehetne a lakások energiatakarékossági célú felújításának, ha az állami támogatás és a kedvező banki hitelezés tömegessé válna.

Csökkenő földgázfogyasztás

• Változatlan import, csökkenő hazai termelés

Földgáz felhasználás (a végfelhasználóknak
értékesített földgáz)

A háztartásokban, a közületeknél, az iparban törekednek az energiatakarékosságra. Ezeket a törekvéseket a rezsicsökkentés kissé fékezte.

A háztartások földgázfogyasztásának csökkenése mögött több tényező található. A klímaváltozást ne keressük ezek között, a fűtési időszak átlaghőmérséklete a múlt tíz évben semmilyen tendenciát nem mutat, sőt az elmúlt három évben csökkent ez a hőmérséklet. Oka viszont a fogyasztás csökkenésnek az a 220 ezer háztartás, ahol energiatakarékossági célú felújítást végeztek. A szakszerűen elvégzett hőszigetelés, nyílászáró csere, esetleg fűtéskorszerűsítés akár 50% energia-megtakarítást is eredményezhet. Ebben a felújítási programban az állami támogatás nem túl nagy szerepet játszott, sokkal inkább a magánerő, a magán banki hitelek és az önkormányzati pénzek.

Csökkent a háztartások gázfogyasztása a lakosság kivándorlása és a külföldi munkavállalás miatt: hivatalos adatok szerint a kivándoroltak száma meghaladta a 460 ezret, és 600 ezren dolgoznak külföldön. Nőtt a nem lakott lakások száma is, ezekben a lakásokban általában fenn hagyják a gázmérőt, fizetik az alapdíjat, de nem fogyasztanak gázt.

A kereskedők földgáz értékesítésében 2010 óta nagy csökkenés figyelhető meg. Ennek két legfontosabb oka a villamosenergia-termelésre felhasznált földgáz mennyiségének a csökkenése és az építőanyag-ipar válsága. A hazai földgáztüzelésű erőművek és a gázmotorok áramtermelési költségei magasabbak, mint az importálható áramé. Napjainkban már nem ritka, hogy a napi áramszükséglet fele importból érkezik. A hazai gázos erőművek állnak, vagy alig üzemelnek. 

A másik fő ok az építőanyag-ipar pangása: a tégla-, burkolólap-, cement- és mészgyárak alig üzemelnek.

Kereshetnénk a háztartások és az ipar földgáz felhasználása mögött a megújuló energiahordozók előretörését is. Valóban terjednek ezek az energiahordozók, de súlyuk az ország teljes primer energiahordozó felhasználásában még 10% körül van. Minden számítás, és a megvalósítás tényszámai is azt mutatják, hogy a megújulók gyorsabb terjedése erőteljes állami támogatás nélkül nem tud elindulni.

További részletek lapunk 2014/9-es számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll (regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).