Lapszámok

Ebben az évben már két érdekfeszítő cikk jelent meg a Magyar Energetikában napelemekkel kapcsolatban, dr. Farkas István és társai tollából. Ehhez kapcsolódva a jelen cikk az ezekből kialakított vagy más háztartási kiserőművek jellemző hálózatra csatlakoztatásának lényeges szempontjait taglalja.

A Magyar Energetika februári és áprilisi számaiban megjelent [1], [2] cikk a napelemgyártás egyes gyártási fázisainak optikai minősítő módszerét, illetve a napelem rendszerek telepítési lehetőségeit járta körül. 

Az előbbi szerint a napelemgyártás során az egyes félkész termékeket is tesztelni és optimalizálni kell a jobb hatásfok elérésére, amihez speciális módszert és méréstechnikai hátteret fejlesztettek ki.

Az utóbbiban pedig „nagyságrendileg 50 kWp teljesítményű napelemes rendszerek kiépítésének lehetőségeit vizsgálták, különböző fekvésű és egyéb elrendezési tulajdonságokkal rendelkező épületekhez kapcsolódóan.”

Az ilyen, vagy más – például belsőégésű vagy Stirling-motoros, hidrogén tüzelőanyagcellás [3] vagy mikroturbinás [4], [5] –, már szintén háztartási méretű kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő kiserőműveket is bevonva a kérdéskörbe – amelyekkel részletesebben egy következő cikkben foglalkozunk –, érdemes megvizsgálnunk azok rákötésének lehetőségeit, előírásait a helyi villamosenergia hálózati engedélyes szolgáltató közcélú elosztó hálózatára. Tételezzük fel, hogy rendszerünk – példának okáért – az ELMŰ Zrt. ellátási területén létesül**. Ekkor az alábbi szempontok érvényesülnek [6], [7], [9], [10], [11], [12], [13]:

1. A háztartási méretű kiserőmű (HMKE) fogalma [6], [7]

A villamosenergiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (VET) valamint annak végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 2008-tól bevezette a háztartási méretű kiserőmű (HMKE) fogalmát, amely korábban a fejlett OECD országokban már ismert volt. (Az Association of Energy Engineers (AEE) 2003-évi Világ Energia Konferenciáján-Kiállításán, Atlantában már 12 előadó, illetve gyártó (Capstone, Bowman stb. [4], [5]) jelentkezett ilyen berendezésekkel!)

A fentiek szerint HMKE-nek minősül az a villamosenergia-termelő berendezés, amely
• közcélú kisfeszültségű  (230 V egyfázisú, 400 V
   háromfázisú) hálózathoz, illetve kisfeszültségű (magán)
   – vagy összekötő hálózatra csatlakozik,
• névleges erőművi teljesítőképessége nem haladja meg a
   felhasználó részére a közhálózatban rendelkezésre álló
   teljesítmény mértékét, azaz ennél nagyobb HMKE-t a
   rendelkezésre álló teljesítmény arányos bővítése esetén
   lehet üzembe helyezni,
• maximum 50 kVA névleges teljesítőképességű.

** Más villamosenergia-szolgáltatók ellátási területén részleteiben esetleg más feltételek is lehetnek, habár ott is érvényesülnek a Villamosenergia Törvény és egyéb szabályozások előírásai. Ezekről adott konkrét esetben e cégek honlapjain illetve ügyfélszolgálati irodáján javasolt tájékozódni!

Az LG Akadémián 2013. november 27.-én elhangzott előadás szerkesztett, frissített anyaga

További részletek lapunk 2014/10-es számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll (regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).