Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2015

Dr. Csáky Imre PhD

Belső léghőmérséklet mérések a Debreceni Egyetem Műszaki Karán

Dr. Csáky Imre PhD

egyetemi docens, tanszékvezető
Debreceni Egyetem, Műszaki Kar, Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék

Bevezetés

Az Európai Unió 2010/31 EU Irányelve alapján a tagállamokban 2020. december 31. után kizárólag közel nulla energiaigényű épület kaphat építési engedélyt. Az egyes tagállamok maguk definiálhatják a „közel nulla energiaigény” fogalmát. Magyarországon a 20/2014. BM rendelet szerint közel nulla energiaigényű épület: az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerinti költségoptimalizált szinten megvalósult vagy annál energiahatékonyabb épület, amelyben a primerenergiában kifejezett éves energiaigény legalább 25%-át olyan megújuló energiaforrásból biztosítják, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított (20/2014. BM rendelet).

Az Európai Unió tagállamaiban, így hazánkban is egyre szigorúbb követelményeket támasztanak az épületek határolószerkezeteinek hőtechnikai paramétereivel szemben. Ennek következtében egyre kisebb transzmissziós hőveszteségekkel rendelkező, egyre légtömörebb épületeket építünk, illetve alakítunk ki a meglévő épületek felújítása után. Ugyanakkor az épületben tartózkodó embereknek friss levegőre, valamint természetes fényre van szükségük. Számos tudományos kutatás bizonyította, hogy az emberek teljesítőképessége nagymértékben függ a friss levegő mennyiségtől, valamint a természetes világítás arányától (Clausen et al., 1993; Wargocki et al., 2000; Bakó-Bíró et al., 2004; Kajtár-Herczeg, 2012; Kajtár-Szabó, 2012a; Kajtár-Szabó, 2012b; Szabó-Kajtár, 2012; Kajtár-Szekeres, 2011; Kajtár-Szabó, 2011; Heschong et al., 2002; Juslén-Tenner, 2005; Begemann et al., 1997, Csáki-Kalmár, 2012).

Az új építésű épületek számos esetben nagy üvegezett határolószerkezetekkel rendelkeznek, így biztosítják az épületben tartózkodó emberek számára a pozitív pszichológiai impulzusokat a természetes fény, illetve a külső környezethez való közelség érzete révén. Sajnos ennek a tervezési koncepciónak, a számos előnye mellett egyik negatív következménye az, hogy olyan hőterhelések alakulnak ki az egyes helyiségekben, hogy az elfogadható hőérzeti feltételek csak légkondicionáló berendezésekkel biztosíthatók. A negatív hatások súlyát csak növeli az a tény, hogy az elmúlt években az éves átlaghőmérséklet, valamint a nyári hőhullámok száma növekedett (Luterbacher et al., 2004).

A hazai és nemzetközi kutatócsoportok témában megjelent eredményeinek elemzése után méréseket végeztem a Debreceni Egyetem Műszaki Karának oktatási épületében.

 

Az épületegyüttes bemutatása

A Debreceni Egyetem Műszaki Kar épületegyüttese, Debrecenben az Ótemető u. 2-4 sz. alatt található. Az épületegyüttes magában foglalja az oktatási épületrészt, a műhely és labor épületrészt, valamint a kollégiumot, amely 270 férőhelyes. Az oktatási épületben található a Kar étterme, amelyet egy 500 adagos konyha szolgál ki. Az oktatási épület ötszintes (földszint + 4 emelet), de a harmadik és negyedik szint alapterülete a többi szinttől eltér (Csáki, 2010).

Az épület több ütemben épült, így az évek során különböző típusú nyílászárókat építettek be. Az egyes nyílászáró típusokat az 1. ábra mutatja be, a nyílászárók felületét az 1. táblázatban foglaltam össze.

1. ábra. A vizsgált épület keleti és nyugati tájolású homlokzata

 

1. táblázat. A vizsgált épület határolószerkezeteinek geometriai adatai

 

A vizsgálatok és mérések eredményei

A nyári túlmelegedés kockázatának meghatározása
A számításokat, az érvényben lévő szabványok, illetve a „7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról” c. rendelet alapján végeztem.

Mindezek alapján a nyári túlmelegedésre Δtbnyár = 2,8 K érték adódott. A 7/2006. számú TNM rendelet szerint a nyári túlmelegedés kockázata nehéz szerkezettel rendelkező épület esetében elfogadható, ha Δtbnyár < 3 K. Ennek megfelelően a vizsgált épületben a nyári túlmelegedés értéke megfelelő.

 

További részletek lapunk 2015/9-es számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll (regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!