Lapszámok
2015 9. szám
- Dr. Csáky Imre:
Belső léghőmérséklet mérések a Debreceni Egyetem Műszaki Karán - Dr. Takács János PhD:
A geotermikus energia hasznosítása a mezőgazdaságban - Tóth László:
Földhőszondás hőszivattyús rendszerek tervezése, tesztelése - Bognár Gábor - Papp Klaudia - Szinger Dániel Ákos:
A különböző helyiséghőmérséklet-szabályozási megoldásokban rejlő megtakarítási potenciál - Berkesné Rodek Nóra - Dr. Galambos Ildikó PhD:
Víz- és szennyvízkezelés az iparban ’15 – konferencia Nagykanizsán - Grundfos South East Europe Kft.:
Esettanulmány – Grundfos CONLIFT kondenzátum átemelő - Parsch Ádám:
Garázs-szellőztetés biztonságosan és hatékonyan - Pásztohy Tamás:
OTSZ 5.0: Tűzeseti lekapcsolás a napelemes rendszerek DC és AC oldalán - Noficzer Zsolt:
Kerámia hőtárolós decentrális helyiségszellőztetés - Eördöghné Dr. Miklós Mária:
Az épületgépészet felsőfokú oktatása Szlovákiában - Rébay Lajos:
Tanulságos életpályák – Gyurkovics Zoltán
Hozzászólások
A geotermikus energia hasznosítása a mezőgazdaságban
Még nem érkezett hozzászólás!
Dr. Takács János PhD
A geotermikus energia hasznosítása a mezőgazdaságban
Dr. Takács János PhD
teacher and researcherSlovak University of Technology in Bratislava, Faculty of Civil Engineering, Department of Building Services
Összefoglalás
Szlovákiában a megújuló energiák hasznosításának fokozott figyelmet szentelnek a mezőgazdaságban is, így a biomassza, de főleg a geotermikus energia hasznosításának. A megújuló energiák hatékony hasznosítása csökkenti az elsősorban Oroszországból importált primer energiahordozók behozatalát, illetve az ebből eredő függőséget. Nagyon fontos az a tény is, hogy a megújuló energiák hasznosításának nemcsak energetikai, de gazdasági, és környezetvédelmi előnyei is vannak, mivel csökkenti a környezetünk szennyezését is. Ugyanakkor a megújuló energiák hasznosításának fontossága szerepel az Európa Tanács 31/2010 számú irányelvében is, amely előírja az uniós országok számára, hogy a megújuló energiák hasznosítását 20%-ra kell növelni.
1. A termálkút adottságai
Szímő a Csallóköz szélén, a Vág bal oldalán helyezkedik el és 2201 lakosa van. A falu az Érsekújvári járáshoz tartozik, 32 km-re Révkomáromtól, a nyitrai közigazgatási területen. A HGZ–1 termálkút 2008. és 2009. között létesült. A termálkút legfontosabb jellemzőit az 1. táblázatban foglaltam össze. A kútfej kialakítása az 1. ábrán, a kútfej lefedését szolgáló építmény a 2. ábrán látható.
1. táblázat. A HGZ-1 termálkút energetikai jellemzői
1. ábra. A szímei termál kútfej kialakítása
2. ábra. A szímei termál kútfej lefedését szolgáló építmény
Az 1. táblázatból kitűnik, hogy ha 64 °C-os hévizet lehűtjük a referens hőmérsékletre, ami +15 °C, ekkor a termálkút hasznosítható energetikai potenciálja mintegy 3 077,4 kW.
Szímőn nyitott geotermális energetikai rendszert alkalmaznak, elsősorban a speciális fóliasátrak energetikai hőellátására. Az távozó, hasznosított hévíz vezetéken a közeli Vág folyóba kerül.
2. A fóliasátrak
Szímőn a világhírű francia fóliagyártó fóliáit alkalmazzák. Szlovákián kívül más országokban is ezekkel építik a fóliasátrakat, így Spanyolországban, Kínában, Indiában, Hollandiában és Franciaországban.
A fóliasátrak termőterületének mérete: hossza 2 x 120 m, szélessége 77 m. A két fóliasátor között betonutat építettek, ahol a megtermelt uborkát gyűjtik és szállítják. A palánták előnevelése 60 m x 77 m-es termőterületen, azaz 4 620 m2-en történik. Ha a 120 x 77 m-es fő termőterületet kettéosztjuk, akkor négy egyforma, 60 x 77 m-es területet kapunk, vagyis 4 x 4 620 m2 = 18 480 m2-es területet.
További részletek lapunk 2015/9-es számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll (regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).