Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2015

2015 10. szám

Hozzászólások

Egységes európai gázminőségi szabvány: lehetőség vagy akadály a biogáz termelők előtt?

Még nem érkezett hozzászólás!

részletek »

Galyas Anna Bella

Egységes európai gázminőségi szabvány: lehetőség vagy akadály a biogáz termelők előtt?

Galyas Anna Bella

okl. olaj- és gázmérnök, PhD hallgató
Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar, Kőolaj és Földgáz Intézet

Bevezetés

A megújuló energiák használatának kérdésköre ma már az egyes nemzeti energiastratégiáknak is gyökeres részét képezi. Egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a szerves anyagokból előállított megújuló energiahordozók, köztük a biogáz. Ezzel a felhasználási terület spektruma is szélesedni látszik, hiszen ma már a hő-, illetve villamosenergia-termelés mellett egyes országok a földgáz egyik lehetséges alternatívájaként kezelik, és a földgázhálózatba táplálják. Az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) munkabizottságot hozott létre annak érdekében, hogy a villamos hálózathoz hasonlóan a földgázhálózat is európai szinten összekapcsolhatóvá váljon. Ennek eredményeként elkészült az Egységes Európai Gázminőségi Szabvány tervezete, szigorú keretet adva a földgázminőségtől eltérő gázminőségek közszolgáltatásban történő alkalmazására. A szabvány alkalmazásának jelentősége főként az EU-tagországok közötti gázszállítás esetén mutatkozik meg. 

Hazánkban ebben a pillanatban még nem táplálnak be földgáz minőségűre tisztított biogázt, vagyis biometánt a földgázellátó rendszerbe, de a törekvések ebbe az irányba is mutatnak, hiszen a jogi- és műszaki feltételek adottak. Joggal fogalmazódhat meg az olvasóban a kérdés, hogy mégis milyen új gázminőségi feltételekkel kell szembenézniük a biogáz termelőknek a hálózati betáplálás vonatkozásában? A cikk ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Az MSZ 1648:2000 sz. nemzeti szabvány

Magyarországon az MSZ 1648:2000 sz. nemzeti szabványnak való megfeleltetés ad útmutatást a közszolgáltatásban alkalmazott 2S és 2H gázminőségek földgázhálózati alkalmazhatósága során. A nemzeti szabvány rendelkezéseit megfigyelve egyértelműen megállapítható, hogy az egyes földgáz összetevők (pl.: kéntartalom), vagy a biogázok szempontjából fontos mellékösszetevők értékére nem határoz meg pontos kritériumokat, ami szükséges feltétel lehet az eltérő gázminőségek szabályozott keretek között megvalósuló gázhálózati betáplálásához. 

Az 1. táblázatban az országos távvezetékes és regionális rendszerről szolgáltatott közszolgáltatású földgázokkal szemben támasztott minőségi követelmények láthatók. Megfigyelhető, hogy a már 15 éve érvényben lévő magyar gázminőségi szabvány 12 db paraméterre irányoz elő határértéket, amelyből csupán négy vonatkozik a gázösszetételben fellelhető szennyezőanyag-tartalomra. A valóságban ennél jóval nagyobb számban találhatók a biogázokban olyan összetevők, amelyek a közszolgáltatásban alkalmazott gázokban lévőktől eltérőek.

Ezt átgondolva egyértelművé válik az egységes európai feltételrendszer iránti igény, viszont kijelenthető, hogy a szigorodó követelmények megnehezítik a biogáz termelők helyzetét.

1. táblázat. AZ MSZ 1648:2000 számú nemzeti szabvány szerinti gázminőségi tartományok [3], [5]

 

Az 1. táblázatban található gázminőségi követelmények a 19/2009. (I. 30.) Kormányrendelet (GET VHR) 11. sz. mellékletében is megtalálhatók, ebből következően azok alkalmazása jogszabályi kötelezettség Magyarországon. Fontos kérdésként vetődhet fel, hogy ha megjelenik az új, gázminőségre vonatkozó szabvány, de emellett Magyarország rendelkezik egy ide vonatkozó kormányrendelettel, akkor melyiket szükséges a továbbiakban alkalmazni? A konkrét kérdés tehát, hogy milyen módon, mértékben és mikor történik meg a hazai gyakorlatba történő beintegrálása.

A biogáz üzemek által termelt gázok minősége a felhasznált alapanyagok típusától és szervesanyag tartalmától, illetve az alkalmazott fermentációs technológiától függően széles tartományban változhat. A fő- és mellékösszetevők mellett olyan nyomösszetevőket is tartalmaznak, amelyek a földgázokra nem jellemzők. Ennek következtében az integrált földgázhálózatba betáplálni kívánt gázok magas fokú előkészítést igényelnek, annak érdekében, hogy kielégítsék a minőségre vonatkozó előírásokat.

 

További részletek lapunk 2015/10-es számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll (regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!