Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2016

Vörös Szilárd

Hibadiagnosztika dinamikus beszabályozó szelepekkel

Vörös Szilárd

okl. épületgépész-mérnök, mérnök-közgazdász
IMI Hydronic Engineering

Gyakran hallom a szakmánkban, hogy minden dinamikus beszabályozó szelep körülbelül egyforma, hogyan lehetnek mégis ilyen nagy árkülönbségek közöttük. Erre az alábbi kis anekdotával [1] szeretnék válaszolni: 

„A hatvanas évek vége felé történt. Kiment egyik este Deák Ferenc a Szabadelvű Klubból és kereste a kalapját a szögön. Nem találta. Amint keresi, ránéz egy mellette álló képviselőtársára, az író, publicista, politikus magyargyerőmonostori báró Kemény Zsigmondra, akinek a fején meglátja a kalapját. Azt mondja Deák Ferenc Kemény Zsigmondnak:
– Zsigmond, ez az én kalapom! 
Kemény Zsigmond leveszi a kalapot a fejéről, megismeri és így szól:
– Igaz, bátyám; körülbelül egyforma a mi fejünk. 
Deák Ferenc erre felnevet: 
– Körül lehet, de belül nem.”

Jóllehet az automatikus-dinamikus beszabályozó szelepek elnevezés eleve azt sugallja, hogy ezek a szelepek automatikusan, kézi beavatkozás nélkül, minden körülmények között beszabályozott hidraulikai körülményeket teremtenek, ez koránt sincs így. A dinamikus beszabályozó szelepek – ezalatt én a nyomáskülönbség stabilizáló szelepeket/szeleppárokat illetve az ún. térfogatáram-korlátozó kombinált motoros szabályozó és beszabályozó szelepeket is értem – bizonyos értelemben még érzékenyebbek a megfelelő beüzemelésre/beszabályozásra, mint a kézi-statikus társaik, hiszen az automatikus szelepek nem megfelelő beállítás mellett automatikusan akadályozzák meg a megfelelő térfogatáram létrejöttét, még a megemelt szivattyú emelőmagasság ellenében is! Azaz a hidraulikai hibadiagnosztika a dinamikus szelepek esetén ugyanúgy elengedhetetlen – ha nem fontosabb –, mint a statikus szelepeknél!

A hidraulikai hibadiagnosztika lelke a rendelkezésre álló nyomáskülönbség mérése és az ebből levonható megfelelő következtetések. Azaz a mért rendelkezésre álló nyomáskülönbséget össze kell hasonlítani a tervezett szükséges nyomáskülönbséggel és a két érték relációjából (ti. a mért érték kisebb vagy nagyobb-e a tervezettnél) megállapítható a hiba, a túl nagy hidraulikai ellenállás helye, oka.

 

Hibadiagnosztika nyomáskülönbség stabilizáló dinamikus beszabályozó szelepek esetén

A nyomáskülönbség stabilizáló szeleppárok esetén viszonylag egyszerű a helyzet (amennyiben a szelepek mérőcsonkkal is el vannak látva), hiszen az előremenő vezetékbe elhelyezett statikus beszabályozó, illetve a visszatérő vezetékbe épített „dp” dinamikus szelepen mérve a nyomáskülönbséget, éppen a rendelkezésre álló vagy a stabilizált nyomáskülönbséget fogjuk mérni (1. ábra).

1. ábra. „dp” stabilizáló szeleppár
(Forrás: IMI Hydronic Engineeering:
https://www.youtube.com/watch?v=GKD4hcGOMyI)

 

További részletek lapunk 2016/6-os számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!