Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2017

Legfrissebb számunkból

Hozzászólások

Hőfokhíd és fűtési idény hossza. Elmélet és gyakorlat. 4. rész: A TNM-rendelet hőfokhíd táblázata

Még nem érkezett hozzászólás!

részletek »

Dr. Csomor Rita

Hőfokhíd és fűtési idény hossza. Elmélet és gyakorlat. 4. rész: A TNM-rendelet hőfokhíd táblázata

Dr. Csomor Rita

Épületenergetikai tanúsító, fizikus

Ebben a cikksorozatban eddig megvizsgáltuk, hogy mi a háttere a 7/2006-os TNM rendeletben [1] és kapcsolódó publikációkban használt hőfokhíd és fűtési idényhossz fogalmak elméleti és gyakorlati megalapozásának és alkalmazásának. Most a rendeletbe épített hőfokhíd táblázat tételes vizsgálatát vesszük sorra. Ellenőrizzük, hogy matematikai szempontból megfelelő-e és feltárjuk a kapcsolatát az Országos Meteorológiai Szolgálat által közölt adatbázisokkal, és – további pontosító vizsgálatokat követően – javasoljuk a táblázat lecserélését.

Bevezetés

Ha azt szeretnénk tudni, hogy várhatóan mennyi lesz egy épület nettó fűtési hőigénye egy eljövendő átlagos évben, akkor több múltbeli év hőmérsékleti adataiból kell éves hőfokhidakat számolnunk, és valamilyen módon átlagot kell képeznünk, a kitűzött célhoz legjobban illeszkedő időszakra és ilyen módon. Szabatos matematikai formába öntve ez így néz ki ([2] [3]):

 

A cikk teljes terjedelmében lapunk 2017/9-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont csak havonta egy alkalommal!).

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!