Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2017

Dr. Szalay Zsuzsa - Kiss Benedek

Dinamikus paraméterek az energiaigény számításában – 2. rész: Nettó hűtési energiaigény

Dr. Szalay Zsuzsa

egyetemi docens
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőanyagok és Magasépítés Tanszék

Kiss Benedek

PhD hallgató
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék

Bevezetés

A fűtési és hűtési energiaigény számításakor a hőtárolás – hőtehetetlenség miatti dinamikus hatások figyelembe vétele különböző módszerekkel történhet. A dinamikus szimulációs szoftverek egyik erőssége – az elnevezésükkel összhangban – az épület dinamikus viselkedésének komplex leírása: a hővezetési ellenállások, a hőnyereségek és a hőtárolás kölcsönhatását órás szinten modellezik. A havi és a szezonális módszerek a dinamikus hatásokat egyszerűsített módon, a hasznosítási tényezőkkel veszik figyelembe.

A 7/2006. TNM rendeletben a hűtési energiaigény számítása néhány egyszerű képlettel történik. Először a hűtési napok számát határozzuk meg, amikor a belső hőmérséklet gépi hűtés nélkül várhatóan meghaladná a hőérzet szempontjából elfogadható maximumot, majd az ezeken a napokon fellépő hőterhelést vesszük hűtési igénynek. A hőveszteségekkel és a dinamikus hatásokkal a rendelet nem foglalkozik. A módszer célja a hűtési energiaigény előzetes becslése, ennél pontosabb eredményeket a rendelet szerint csak helyiségenkénti vagy zónánkénti hőterhelés számítás esetén kaphatnánk.

Ebben a cikkben összehasonlítjuk a TNM rendelet egyszerűsített eljárását az MSZ EN ISO 13790 szabvány havi és szezonális módszerével a hűtési energiaigény meghatározására. A cikk első része a fűtési energiaigény számítási módszereivel foglalkozott. 

A továbbiakban a TNM rendeletre az olvashatóság kedvéért „rendeletként”, az MSZ EN ISO 13790 szabványra pedig „szabványként” hivatkozunk.

 

MSZ EN ISO 13790

Az MSZ EN ISO 13790 szabvány [1] a fűtéshez hasonlóan a hűtésre is különböző részletességű módszereket tartalmaz: a havi és a szezonális módszer mellett egy egyszerűsített órai módszert is megad, illetve a dinamikus szimulációra is közöl peremfeltételeket. Itt a havi és a szezonális módszerről lesz szó, különös tekintettel a dinamikus paraméterek alkalmazására. 

 

A cikk teljes terjedelmében lapunk 2017/11-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont csak havonta egy alkalommal!).

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!