Lapszámok
2017 11. szám
- Dr. Barótfi István prof.:
Magyar Épületgépészek Napja - Dr. Both Balázs - Bonyár Miklós - Dr. Goda Róbert PhD - Dr. Szánthó Zoltán:
Zöldfal az irodában – a növényzet és a szellőztetés kapcsolata (1. rész) - Dr. Szalay Zsuzsa - Kiss Benedek:
Dinamikus paraméterek az energiaigény számításában – 2. rész: Nettó hűtési energiaigény - Panasonic Marketing Europe GmbH South-East Europe Branch Office:
Új Panasonic szuper csendes kivitelű levegő-víz hőszivattyúk - Dr. Chappon Miklós:
Kincsek az Épületgépészeti Múzeumból - Kovács István:
Hővisszanyerős szellőztetők bypass funkciója - Benkő Gábor - Pauló Levente:
Energiahatékony épületgépészeti rendszerek tervezése – Nagy belső hőfejlődéssel járó ipari létesítmények energia-hatékony szellőztető rendszerének utólagos kialakítása - Kaszab Gergely:
Fejlesztések, amelyek egyszerűbbé teszik a szerelést - Dr. Szilágyi Zsombor:
A fatüzelés előnyei, hátrányai - Knauf Insulation Kft.:
Kéthéjú lapostető utólagos hőszigetelése és vizsgálata - Vigh Gellért:
Tűzvédelmi megoldások a Lindabtól - Rébay Lajos:
Tanulságos életpályák – Zoltán Attila
Hozzászólások
Dinamikus paraméterek az energiaigény számításában – 2. rész: Nettó hűtési energiaigény
Még nem érkezett hozzászólás!
Dr. Szalay Zsuzsa - Kiss Benedek
Dinamikus paraméterek az energiaigény számításában – 2. rész: Nettó hűtési energiaigény
Dr. Szalay Zsuzsa
egyetemi docens, tanszékvezető helyettesBME Építőmérnöki Kar, Építőanyagok és Magasépítési Tanszék
Kiss Benedek
PhD hallgatóBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék
Bevezetés
A fűtési és hűtési energiaigény számításakor a hőtárolás – hőtehetetlenség miatti dinamikus hatások figyelembe vétele különböző módszerekkel történhet. A dinamikus szimulációs szoftverek egyik erőssége – az elnevezésükkel összhangban – az épület dinamikus viselkedésének komplex leírása: a hővezetési ellenállások, a hőnyereségek és a hőtárolás kölcsönhatását órás szinten modellezik. A havi és a szezonális módszerek a dinamikus hatásokat egyszerűsített módon, a hasznosítási tényezőkkel veszik figyelembe.
A 7/2006. TNM rendeletben a hűtési energiaigény számítása néhány egyszerű képlettel történik. Először a hűtési napok számát határozzuk meg, amikor a belső hőmérséklet gépi hűtés nélkül várhatóan meghaladná a hőérzet szempontjából elfogadható maximumot, majd az ezeken a napokon fellépő hőterhelést vesszük hűtési igénynek. A hőveszteségekkel és a dinamikus hatásokkal a rendelet nem foglalkozik. A módszer célja a hűtési energiaigény előzetes becslése, ennél pontosabb eredményeket a rendelet szerint csak helyiségenkénti vagy zónánkénti hőterhelés számítás esetén kaphatnánk.
Ebben a cikkben összehasonlítjuk a TNM rendelet egyszerűsített eljárását az MSZ EN ISO 13790 szabvány havi és szezonális módszerével a hűtési energiaigény meghatározására. A cikk első része a fűtési energiaigény számítási módszereivel foglalkozott.
A továbbiakban a TNM rendeletre az olvashatóság kedvéért „rendeletként”, az MSZ EN ISO 13790 szabványra pedig „szabványként” hivatkozunk.
MSZ EN ISO 13790
Az MSZ EN ISO 13790 szabvány [1] a fűtéshez hasonlóan a hűtésre is különböző részletességű módszereket tartalmaz: a havi és a szezonális módszer mellett egy egyszerűsített órai módszert is megad, illetve a dinamikus szimulációra is közöl peremfeltételeket. Itt a havi és a szezonális módszerről lesz szó, különös tekintettel a dinamikus paraméterek alkalmazására.
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2017/11-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont csak havonta egy alkalommal!).