Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2018

Henszelmann Imre

Tüzelőanyagok és a környezetmegóvás – Megújuló képesség, környezetterhelés

Henszelmann Imre

titkár
Magyarországi Cserépkályhások, Kandallóépítők és Gyártók Országos Ipartestülete (MACSOI)

Megújulónak azt az energiaforrást nevezhetjük, amely az emberiség időtávlatában nem fogy érzékelhetően, vagy véges időn belül lehetséges az újratermelése. Ezek az energiahordozók közvetlenül, vagy közvetve a Napból nyerik fizikai, kémiai, vagy biológiai energiájukat. A fosszilis energiahordozók alkalmazásával az évmilliárdok alatt eltárolt „bio”-napenergiát, s így a régóta megkötött szén-dioxidot szabadítjuk fel.

Környezetterhelés szempontjából lehet semleges, illetve egészségünkre és/vagy környezetünkre ártalmas az energiaforrás. Lehet, hogy az energia-termelés „mellékterméke” nem mérgező az élő szervezetekre, sőt segítheti is fejlődésüket – mint például a szén-dioxid a növényekét –, de környezetünkben halmozódva olyan légköri tulajdonságo(ka)t befolyásol, ami megváltoztatja az élővilág eddigi életkörülményét – mint a napsugárzás visszaverődését a Földet borító víz, jég, talaj, utak és épületek felületéről –, ezzel előidézve az úgynevezett üvegház-hatást.

Ezenkívül ne feledjük, hogy egy ma élő idősebb ember élete alatt nemcsak a Föld népessége nőtt 3-3,5-szeresére, de „fejlődésünknek” és vele igényeinknek a kiszolgálására egyre több energiát fogyasztunk fejenként.

Egyszerűnek tűnik kimondani, hogy a fel nem használt energia a legtisztább és a legolcsóbb, de nem mindegy, hogy milyen „áron” érjük ezt el. Hogy 20 cm vastag műanyagba csomagoljuk épületeinket, vagy az építésnél visszaemlékszünk elődeink lakóházainak tájolására. És a „csomagolás” lejárta után mit kezdünk vele, s az mibe fog fájni? Szemünknek, lelkünknek bármily szép a fenyőfa (különösen minden karácsony közeledtével), nem azt ültetünk a ház déli oldala elé, hanem nyáron árnyat adó, télre lombhullató fát, például diót, mint nagy-, déd- és ükszülőink.

Azon az éghajlaton és azon a helyen, ahol élünk, környezetünk változásából, épületeink hőszigetelése, kényelmünk és természeti kényszerünk (egyre melegebb nyaraink) okán eljutunk addig, hogy a hűtési energiafelhasználásunk nagyobb lesz, mint a fűtési. De tüzelőberendezéseket építő szakembereink kedvéért essék szó most a fűtési lehetőségekről. (Bár a kerti kemencék és a nyári konyhák terjedése mutatja az igények változását.)

 

A cikk teljes terjedelmében lapunk 2018/4-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!