Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2018

Bokor Balázs - Vörös Krisztián - Dr. habil Kajtár László PhD

Fűtőművek energetikai korszerűsítése szolárfal rendszerrel

Bokor Balázs

doktorjelölt
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék

Vörös Krisztián

BSc hallgató
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék

Dr. habil Kajtár László PhD

egyetemi docens
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék

Bevezetés

Az Európai Unió a 2011-es Energiahatékonysági Tervében megfogalmazta a 20-20-20-as céljait, amelyek értelmében 2020-ra az 1990-es szinthez képest az üvegházhatású gázok kibocsátását 20%-kal csökkenti, a megújuló energiaforrások részarányát 20%-kal növeli és az energiahatékonyságot 20%-kal növeli. Mivel az épületállomány energiafelhasználása az EU energiafogyasztásának 40%-át teszi ki, ezért minden, az épületszektorban gazdaságosan megvalósítható, energiahatékony rendszerüzemet biztosító, illetve a megújuló energiaellátást elősegítő rendszerjavaslat megvalósítása megfontolandó. A cikkben bemutatott szolárfal rendszer napenergia segítségével a friss, külső levegőt felmelegíti, amely fűtésre, szellőztetési, szárítási folyamatokra vagy akár kazánok égési levegőjének előmelegítésére is alkalmas.

1. A szolárfal felépítése és működése

A szolárfalat John Hollick kanadai mérnök találta fel az 1980-as évek végén, ami azóta az észak-amerikai kontinensen kifejezetten elterjedt napenergia hasznosító rendszerré vált és az elmúlt években számos európai országban is megjelent. Az egyszerű felépítéséből adódó csekély bekerülési költsége és gyakorlatilag karbantartásmentes üzemeltetése miatt alacsony, 2-10 éves megtérülési idő érhető el vele. [2]

Szolárfal rendszer kiépítése során egy általában acél vagy alumínium trapézlemezből készülő, sötét színű, perforált, a napsugárzás hullámhossztartományában abszorberként viselkedő kollektorfelületet hoznak létre az épület eredeti homlokzatától 15-20 cm távolságban, ahogy az 1. ábrán látható.  Az így létrejövő légrés minden oldalról zárva van, így ide levegő csak a perforációkon keresztül juthat be. Egy már meglévő vagy újonnan kiépített légtechnikai rendszer ventilátorai a fal és az abszorberlemez közötti légrésből szívják a friss levegőt, ami az abszorber perforációin keresztüláramolva felmelegszik.

 

A cikk teljes terjedelmében lapunk 2018/5-ös számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!