Lapszámok
2019 1-2. szám
- Eördöghné Dr. Miklós Mária - Horváth Gábor:
Nyomásfokozó szivattyúk hatásfoka részterhelésen - Tisov, Ana - Op ’t Veld, Peter:
Bevezetés a MOBISTYLE projektbe (angol nyelvű) - Andrássy Zoltán - Dr. Szánthó Zoltán:
Fázisváltó anyaggal töltött energiatároló alkalmazása adatközpontok hűtési energiafelhasználásának csökkentésére - Érces Norbert - Dr. habil Kajtár László PhD:
Kézi adagolású, háztartási méretű, szilárd tüzelésű kazán munkapontjának meghatározása a teljesítmény és a károsanyag-kibocsátás együttes vizsgálatával - Henszelmann Imre:
A lakások egyik felénél előtérbe kerül a „hibrid” fűtés - Tuczai Attila:
Regionális Onkológiai Központ sugárterápia klímarendszerei - Bordun, Maryna - Savytskyi, Mykola - Babenko, Maryna - Rabensiefer, Roman:
Üvegházak energiahatékonysági kérdései földrajzi helyzetük és tájolásuk függvényében (angol nyelvű) - Juhász Tibor Péter:
A huzatkomfort kapcsolata a helyiség beépítettségével - Dr. Barna Lajos PhD:
Az ivóvíz rendszerek védelme a visszafolyás-gátlók alkalmazásával - Sircz János:
Az Épületgépészeti Múzeum kincseiből – Reagens csöves gázkoncentráció mérő műszer (folytatás) - Szarka-Páger Lajos:
HIU2 – új fejlesztésű társasházi távfűtés modul a Pipelife-tól - Rébay Lajos:
Tanulságos életpályák – Baumann Mihály
Hozzászólások
A huzatkomfort kapcsolata a helyiség beépítettségével
Még nem érkezett hozzászólás!
Juhász Tibor Péter
A huzatkomfort kapcsolata a helyiség beépítettségével
Juhász Tibor Péter
MSc hallgatóBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Üzleti Tudományok Intézet
Bevezetés
Az épületekkel kapcsolatos egyik legfontosabb elvárás az ott tartózkodó emberek komfortérzetének biztosítása, amit számos tényező befolyásol. Ezek jelentős része az épületgépészeti rendszerekhez, de főleg a légtechnikához köthető. A szabványok, előírások a komfortérzetet meghatározó mennyiségekre adnak ajánlásokat. A valós élet által állított követelményeknek azonban nem minden esetben tesz eleget a szakirodalomban meghatározott előírás, sokszor azért, mert a szabvány egyszerűen nem tér ki minden olyan részletre, amelyek lényegesek a légtechnikai tervezés, beüzemelés során.
A cikkben azt szeretném bemutatni, hogy egy kisterű irodahelyiségben hogyan függenek a huzatkomfort paraméterek a beépítettség hatásától, mivel ahhoz, hogy a munkavállaló egy egészséges környezetben a legjobb teljesítményét nyújtsa, elengedhetetlen a megfelelő irodai körülmények biztosítása. Ezek a körülmények természetesen nem csupán épületgépész szempontok lehetnek, azonban jelen esetben csak ezeket vizsgáltam.
Szakirodalmi összefoglaló
Már évtizedek óta foglalkoztatja a szakembereket a különböző helyiségekben kialakuló huzatkomfort. Ezen a területen számos vizsgálatra került sor, amelyek mindegyike bizonyos mértékben eltér egymástól és a saját méréseimtől. A teljesség igénye nélkül szeretnék a következő néhány sorban kitérni a kutatásaimhoz elengedhetetlen eredményekre, illetve fontos mérföldkövekre a tématerületen belül.
Fanger az 1970-80-as évek körül mérései során megállapította, hogy egy helyiség hő- és huzatkomfortja szorosan összefügg egymással, mivel a helyi termikus diszkomfortot négy tényező befolyásolja: a függőleges irányú hőmérsékleti gradiens, a padló hőmérséklete, a sugárzási aszimmetria és a huzatérzet (Fanger 1970, 1986).
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2019/1-2-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).