Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2019

Horkai András - Khaut Nikolett - Nagy Zsófia

A Zuglói lakótelep felújítási energiapotenciál becslése

Horkai András

építészmérnök MSc, egyetemi tanársegéd
SZIE-YMÉK

Khaut Nikolett

építészmérnök BSc
SZIE-YMÉK

Nagy Zsófia

építészmérnök BSc hallgató
SZIE-YMÉK

Absztrakt

Hazákban a házgyári paneles technológiával épült lakások alkotják a teljes lakásállomány közel egy nyolcad részét, amely lakásállomány korszerűsítése aktuális feladat, tekintve, hogy a háztartások energiaköltségének jelentős részét a fűtés és melegvíz-előállítás költsége teszi ki. Budapesten található a magyar panellakások egynegyede, így kutatásunk mintaterületéül is egy fővárosi, a Zuglói (Füredi úti) lakótelepet választottuk.

Tanulmányunkban összefoglaltuk a paneles építésmód történetét és kialakulását és a Füredi úti lakótelep történeti és építészeti elemzése mellett célunk volt a lakótelep építészeti és energetikai kataszterének az elkészítése, amely energetikai oldalról a fővárosi távhőszolgáltatótól (FŐTÁV) kapott fűtési- és használati melegvíz-fogyasztási adatokat tartalmaz. Ezen adatok felhasználásával különböző szcenáriókban (pesszimista, realista, optimista) elemeztük az épületek és a teljes lakótelep felújításában rejlő energiapotenciált. Vizsgálatunk eredményeként realista esetben több, mint 1000 lakás egy éves energiafelhasználása takarítható meg a még fel nem újított épületek felújításával.

Kulcsszavak – Budapest, energetikai potenciál, Füredi úti lakótelep, panelfelújítás

1. A téma időszerűsége és jelentősége

Mind Magyarországon, mind az Európai Unió tagállamaiban megfigyelhető, hogy a legnagyobb energiafogyasztók a háztartások. A 2016. évi adatok alapján a magyarországi végső energiafelhasználás közel egyharmadáért a lakosság felelős.

Az ország energiafüggőségének és az energiaigények csökkentése érdekében kiemelten fontos foglalkozni a meglévő épületállomány energetikai felújításával, mivel évente kb. 1,5-2% az épületek megújulási aránya még ideális gazdasági környezet esetén is. A hazai lakásállomány ~13%-a lakótelepi, házgyári paneles technológiával épült lakóépület, amelyek energiafelhasználásának csökkentése aktuális feladat. [KSH, 2014]

Egy átlagos háztartás teljes energiaköltségének 60-70%-a fűtésre, 10-15%-a használati melegvíz-készítésre, 8-12%-a hűtésre, 10%-a villamos berendezések (szórakoztató elektronika, háztartási gépek) energia-ellátására, 2%-a világításra fordítódik, így fontos foglalkozni a legnagyobb részt kivető fűtés és melegvíz-előállítás kérdéseivel. [Energia Klub, 2004]

A kutatásunk célja egy kiválasztott fővárosi (zuglói) lakótelep építészeti és energetikai kataszterének elkészítése, majd fűtési és részben használati melegvíz energiafelhasználásának elemzése, amin keresztül kimutathatók az adott épületek, épülettípusok fogyasztásai a már megvalósult felújítások után. Következő lépésben a felújított épületek adatai alapján a még fel nem újított épületekre és a teljes telepre egy általánosított felújítási energiapotenciál becslése, így annak megállapítása, mekkora tartalékokkal rendelkezik a telep, mennyi energiát tudna megtakarítani az esetleges felújításokkal.

 

A cikk teljes terjedelmében lapunk 2019/3-as számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!