Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2010

Dr. Kalmár Ferenc PhD

Az utólagos hőszigetelés hatása az operatív hőmérséklet és a légcsereszám értékeire

Dr. Kalmár Ferenc PhD

f. tanár, tanszékvezető
Debreceni Egyetem, Műszaki Kar, Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék

A ’80-as évekig épített családi házakban és tömbházakban a határolószerkezetek rossz hőtechnikai minősége miatt ahhoz, hogy megfelelő hőérzeti viszonyokat biztosítsunk, nagy mennyiségű energiát használunk fel.Anyílászárók légtömörsége is alacsony, ami viszonylag magas filtrációs légcseréhez vezet. Ez sok esetben elegendő ahhoz, hogy a kapilláris kondenzációt megakadályozza a belső szerkezetek felületén. A lakások egyes helyiségeiben viszonylag alacsony közepes sugárzási hőmérséklet alakul ki az alacsony hőszigetelési szint miatt. Ahhoz, hogy a benntartózkodók számára megfelelő operatív hőmérsékletet biztosítsunk, magasabb léghőmérsékletre van szükségünk. A filtráció és a nagyobb léghőmérséklet azonban az energiafogyasztás növekedését okozza.

Ebben a cikkben az utólagos hőszigetelésn két mellékhatását vizsgáljuk energetikai szempontból. Egyrészről a kapilláris kondenzáció megelőzéséhez kisebb légcsereszám-igény alakul ki, ezzel a hőszigeteletlen állapothoz képest energiamegtakarítást érhetünk el. A hőszigetelt lakásban nagyobb lesz a közepes sugárzási hőmérséklet, ezért ahhoz, hogy a hőszigetelés előtti operatív hőmérsékletet biztosítsuk, kisebb léghőmérséklet is elegendő lesz. Ezzel közel 20%-os energiamegtakarítás is elérhető.

Természetesen egy utólagos hőszigetelés esetén az egyes hatások nem adódnak egyszerűen össze, hanem az összes hatás eredője elérheti a 40–50%-ot, a beavatkozás mértékétől függően.

Kulcsszavak: utólagos hőszigetelés, operatív hőmérséklet, légcsere, energiafogyasztás

Az előregyártott technológiával épült panelépületek lakásaiban – annak ellenére, hogy a fűtési rendszer a legtöbb esetben túlméretezett –, a benntartózkodók elégedetlenek a kialakuló hőérzeti és higiéniai viszonyokkal. Ez az állapot több ezer lakásban kialakulhat Magyarországon, de a környező országok lakótelepein is (Jóhannesson, 2002). A penész a határolószerkezetek belső felületén nagyon sok ’60–’80-as években épült lakásban kialakul (Csoknyai, 2003). Az esztétikai szempontból negatív jelenség a benntartózkodók egészségi állapotát is veszélyezteti.

A penészképződés előfeltétele a 2–5 napig tartó kapilláris kondenzáció. Ha a kapilláris kondenzáció kialakulását megakadályozzuk, a penészképződés kockázatát minimumra csökkentjük.

Az anyagok nedvességfelvételét a szorpciós izoterma jellemzi. A görbe inflexiós pontja a kapilláris kondenzáció kezdetét jelzi, amikor a víz kezdi kitölteni az anyag pórusait kapillárisait. Ez az állapot a legtöbb építőanyag esetében akkor alakul ki, amikor a felületi hőmérsékletnek megfelelő relatív nedvességtartalom eléri a 75%-ot.

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!