Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2010

Dr. Pintér Judit PhD

Energiatakarékos növényházak

Dr. Pintér Judit PhD

okl. építészmérnök

A globális klímaváltozásnak köszönhetően ma már hazánkban is fel kell készülni a szélsőséges éghajlati jelenségekre. Így az igen forró nyarak éppúgy gyakorivá válnak, mint az extrém hidegek, vagy éppen az enyhe telek. 2025-re nyáron 1,5 – 1,8 fokos, 2085-re 4,0 – 5,4 fokos hőmérsékletemelkedés várható a Független Ökológiai Központ adatai alapján.

Az 1. ábrán egyértelműen látszik, hogy az utóbbi három évtized során (1975–2004) a napi maximum-hőmérséklet drámai mértékben, 2-3 Celsius fokkal emelkedett. A vizsgálati eredményekből az éves csapadék-mennyiség csökkenő tendenciája is egyértelmű.

1. ábra. A nyári maximumhőmérséklet változása, 1975–2004 (Forrás: OMSZ)

A hazánkra előjelzett változások a természetes ökoszisztémákat, az erdőállományokat, a mezőgazdaságot, a vízgazdálkodást és az emberi egészséget egyaránt érintik. Az Európai Unió PRUDENCE1 nevű programja nyitotta meg a lehetőséget arra, hogy Magyarország térségére a hőmérséklet és a csapadék várható alakulását a 2071–2100 időszakra részletesebben becsülni lehessen (a viszonyítási időszak az 1961–1990 között eltelt harminc év). Erre mutat példát a 2. ábra.

2. ábra. Évszakos hőmérsékletváltozás (°C) a Kárpát-medence térségére a PRUDENCE projektben alkalmazott európai regionális (50 km-es rácsfelbontású) éghajlati modell eredményei alapján, a 2071–2100 időszakra

Ma már ezek a kedvezőtlen időszakok nem csak jellegzetesen egy bizonyos égövhöz, illetve területhez kötődnek. A globális klímaváltozás miatt jellemzőek a mérsékelt égövre is.

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!