Lapszámok
2012 9. szám
- Dr. Böszörményi László - Siváková Emese:
Melegvizes szezonális hőtároló hőmérsékleti rétegződésének egyszerűsített matematikai modellje - Dr. Kalmár Ferenc PhD:
Fenntartható Épületenergetika Információs Központ a Debreceni Egyetemen - Dr. Magyar Zoltán PhD:
Épületenergetikai IPA projekt zárókonferenciája a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karán - Robert Bosch Kft. Termotechnika üzletág:
Buderus Logano plus GB 212 kondenzációs állókazán – Az új generáció - Vaille, Gilles:
Energy Efficiency in Buildings BUILD UP - Hujber Dorottya:
Bemutatkozik a Build Up Skills Hungary (BUSH) projekt - Németh Csaba:
Energia megtakarítás MOFÉM termékekkel – avagy „Kis befektetéssel nagy megtakarítás!” - NIBE hibrid levegő-víz hőszivattyús rendszerek alkalmazásának előnyei meglévő épületek fűtési rendszereinél
- TOSHIBA AIR-COND:
Több mint egy klímaberendezés: az új TOSHIBA Super Daiseikai - Koczka Péter:
Testo 875i – Megújult a Testo legsikeresebb hőkamerája! Az ár változatlan! - Panasonic Marketing Europe GmbH South-East Europe Branch Office:
Új PANASONIC hőszivattyúk - Szabó Balázs:
Titokzatos bunker Budapest szíve alatt – F-4. 1. rész - Rébay Lajos:
Tanulságos életpályák – dr. Szekeres József
Hozzászólások
Titokzatos bunker Budapest szíve alatt – F-4. 1. rész
Még nem érkezett hozzászólás!
Szabó Balázs
Titokzatos bunker Budapest szíve alatt – F-4. 1. rész
Szabó Balázs
okl. építõmérnök, statikus; okl. mérnöktanár, egyetemi óraadó; ÉTE Érdemérem-díjasKevesen tudják, hogy a 2. metrón a Kossuth térről a Deák Ferenc tér felé utazva, kb. félúton, jobbra, a metró vonali alagútból nyílik az ország egyik (hajdanán) szigorúan titkos földalatti óvóhelye.
A létesítmény neve: F-4. Az elnevezés nem titkos jelszám, amelyet a hasonló hazai objektumok titkosítására és védelmére hoztak létre, hanem a Földalatti Gyorsvasút (most metró néven ismert) négyes számú munkaterületéről kapta a nevét. Az építmény hányattatott sorsa is közrejátszott abban, hogy ez a név rajta ragadt és azóta sem kapott új nevet. Elnevezése mindmáig él, valamennyi nyilvántartásban így szerepel a bunker.
A legújabb levéltári kutatásaimból kiderült, hogy a létesítmény építésére a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőség (MDP KV) Pártgazdasági Osztálya adott utasítást, 1951. december 28-án. A párt székhelye akkor a közelben lévő Akadémia utca 17-ben volt, amelyhez hozzá tartozott az egész háztömb (10 épület), többek között a Steindl utca 12. épület is. Céljuk volt, hogy a pártvezetésnek – köztük Rákosi Mátyásnak is – háborús helyzetben védelmet nyújtson, menekülési utat biztosítson. Budapesten maradó állományuk részére biztonságos óvóhelyi és egyben irodai funkciót akartak kialakítani, mélyen a föld alatt, ahonnan az ország és a párt irányítása mindenkor (akár atomtámadás alatt is) megoldott lehetett.
Nemrég tudtam interjút készíteni a létesítmény egyik tervezőjével. Információim szerint az akkori beruházó, tervező, kivitelező csapatból mindössze két fő él.A tervezéssel – érthetően – akkor a Földalatti Vasút Tervező Vállalatot (FÖVA) bízták meg. Három tanulmányterv készült. Ezekből a II. számút az Uvaterv dolgozta ki kiviteli terv szintre, de ekkor már a megbízó a KPM, azaz Közlekedési és Postaügyi Minisztérium volt.