Lapszámok
2013 6. szám
- Dr. Goda Róbert PhD - Dr. Both Balázs:
Érintőleges légvezetési rendszerek síksugarainak vizsgálata - Dr. Fülöp László PhD - Polics György:
Épületek légtömörségének és természetes légcseréjének mérése - Pollet, Ivan - Vens, Anneleen - Losfeld, Frederik:
Performance of automated demand controlled mechanical extract ventilation systems for dwellings in Europe - Dr. Barótfi István professzor emeritus:
Fókuszban a jövőnk – épületgépészeti konferencia Gödöllőn - Gáti György:
A változó hűtőközeg áramú, direkt elpárolgású hőszivattyús rendszerek alkalmazási kérdései - Gősi István:
Pontos és megbízható térfogatárammérés anemosztátokon - Szarka Ágnes:
Az életciklus költségelemzés szerepe hűtés- és klímatechnikai berendezéseknél - TOSHIBA AIR-COND:
TOSHIBA AvAnt 5. széria – minőség kedvező áron! - Szép István:
Passzív hűtés – hűtés csaknem költségmentesen - Gesztes László:
Csökkentse hűtőberendezéseinek villamosenergiafogyasztását 20%-kal! - Kovács István:
Hővisszanyerős szellőztetések talajhő hasznosító kollektorral - TERC Kft.:
TERC – az építőipar szellemi centruma! - Rébay Lajos:
Tanulságos életpályák – Flück Róbert
Hozzászólások
Passzív hűtés – hűtés csaknem költségmentesen
Még nem érkezett hozzászólás!
Szép István
Passzív hűtés – hűtés csaknem költségmentesen
Szép István
okl. gépészmérnökAmikor az épületek nyári hűtésére gondolunk, szinte mindig a légkondicionáló berendezések jutnak az eszünkbe. Rossz beidegződés, mondhatnám, hiszen – hőleadótól függően – ennél jelentősen kisebb üzemeltetési energiaköltséggel valósíthatunk meg, esetenként magasabb komfortot, mint a hagyományos klímaberendezésekkel.
Ehhez hőforrásként használhatjuk a talajhőt, a talajvíz hőjét, illetve ezek „hidegét”. Ilyen szempontból igazán kiváló éghajlaton helyezkedünk el, hiszen hazánk talajhőmérséklete az időjárás kiegyenlítődés alatti (6 – 8 m) mélységben 12 °C körül ingadozik. Ez az ország átlaghőmérséklete és ez jelentősen alacsonyabb, mint az igényelt helyiséghőmérséklet.
Nagyobb épületek légkondicionálása hagyományosan levegő- vagy vizes kondenzátoros folyadékhűtők segítségével történik, amikor a keringetett hideg víz fan-coil készülékeken, légkezelők hőcserélőin, vagy éppen felülethűtési csöveken keresztül adja át a hidegenergiát az épületnek.
„A” energiaosztályúak azok a léghűtéses folyadékhűtők, amelyek energiahatékonysági mutatója, az EER érték nagyobb 3,2-nél. Ez ritkaságszámba megy, nem beszélve a szezonális mutatóról, amely még ennél is alacsonyabb értéket mutat. Levegő/levegő berendezéseknél, az ún. VRF, VRV, DVM, vagy MDV rendszereknél ezek az értékek nagyobbak, viszont a beruházási költségük is igen magas. Ezért ilyen megoldás csak ott gazdaságos, ahol a fűtést is ezzel a rendszerrel fogjuk megoldani.