Lapszámok

Ha kicsit körülnézünk a nyaralóövezetekben, számtalan nem téliesített hétvégi házzal találkozunk. Sokak számára az épület fűthetővé tétele nem igazán éri meg. Számolni kell a gázbekötéssel, a fűtési rendszer kiépítésével és nem utolsósorban, fagyvédelmi okokból a rendszert egész télen valamilyen szinten működtetni kell, illetve a fagyvédelmet valamilyen más módon biztosítani kell.

Sok esetben nem is a valódi téli használat a lehetséges cél, hanem a használati időszakok megnyújtása a tavaszi és az őszi kerti munkák idejére. Erre kínálnak lehetőséget a segédenergia nélkül működő légkollektorok.

Tulajdonképpen ezek a berendezések műszakilag nem túl bonyolultak. Kezdetben a légkollektorok alapkonstrukciói szorosan egymás mellé sorolt, négyszögletes keresztmetszetű légjáratokból álltak, a nap felé néző fekete felülettel és üvegborítással, valamint némi hőszigeteléssel. A köztudatba sikeresen beépült „sörkollektor” ennek a berendezésnek egy, a fiatal kísérletezők által megálmodott variációja volt.

A technika fejlődésével a mai, korszerű levegős kollektorok már szelektív bevonattal, és némelyik típusuk beépített napelemekkel működtetett ventilátorral rendelkezik.

A segédenergia nélküli működés különösen alkalmassá teszi őket különféle feladatokra, amelyek például az alábbiak lehetnek:
• fűtési célú faapríték
   szárítása,
• terményszárítás,
• villanyárammal nem
   rendelkező létesítmények
   temperálása,
• üvegházak temperálása,
• előmelegített friss
   levegővel történő
   szellőztetés,
• hétvégi házak
   temperálása.

Ez utóbbi alkalmazás talán a legnagyobb lakossági felhasználási lehetőség. Az 1970-es évektől rengeteg hétvégi házat építettek fel mind a Balaton, mind pedig a Velencei-tó mellett. Az ekkor készült nyaralók jellemzően nem rendelkeznek fűtési lehetőséggel, mindössze a nyári tartózkodást szolgálják.

A jellemzően városban lakó tulajdonosok azonban gyorsan rájöttek, hogy a kertben meglepően sok tavaszi és őszi teendő van, és az épület fűtetlen volta időnként kényelmetlenné teszi az ott tartózkodást. Szinte mindenhol találunk valamilyen kiegészítő fűtést, jellemzően olajradiátort vagy hősugárzót.

Ezek a megoldások azonban rendelkeznek egyéb hátrányokkal. A levegőt aránylag gyorsan fel lehet fűteni, de a falak és a bútorok hidegek maradnak.

További részletek lapunk 2014/10-es számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll (regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).