Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2015

Bognár Gábor - Papp Klaudia - Szinger Dániel Ákos

A különböző helyiséghőmérséklet-szabályozási megoldásokban rejlő megtakarítási potenciál

Bognár Gábor

okl. gépészmérnök
Honeywell Szabályozástechnikai Kft.

Papp Klaudia

MSc hallgató
BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék

Szinger Dániel Ákos

MSc hallgató
BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék

Energia-megtakarításra elméletben mindenki törekszik. Manapság már mindenki tisztában van azzal, hogy a fűtési helyiséghőmérséklet csökkentésével energiát, így költséget takaríthatunk meg. Az energiatakarékosság azonban nem mehet a komfort rovására. Valljuk be, szeretjük jól érezni magunkat otthon, hacsak nem muszáj, nem szívesen didergünk esténként a lakásunkban. Elemzésünkben arra keressük a választ, hogy a különböző helyiséghőmérséklet-szabályozási megoldások milyen energia-megtakarítási potenciált jelentenek, a megfelelő komfort megtartása mellett.

Bár hazánkban bántóan kevesen terveztetik meg családi házuk fűtési rendszerét, s ha meg is terveztetik, a kivitelezés során rendszerint adódnak hibák, vizsgálatunkban egy szakszerűen méretezett fűtési rendszert vettünk alapul, amelyet a TechCon HoneywellCAD szoftverével terveztünk, az ugyancsak ezzel a programmal elvégzett hőszükséglet-számítást követően. Az épület modelljét az 1. ábra mutatja.

1. ábra. A 209 m2-es kétszintes családi háznak a hőszükséglet-számításhoz készített modellje

 

A fűtési hőenergiát egy kondenzációs gázkazán biztosítja, a kétcsöves lapradiátoros rendszert tökéletesen beszabályozottnak tekintjük, azaz feltételezzük, hogy a kivitelezés terv szerint valósul meg, az egyes hőleadókon előírt tömegáramokat gondosan beállítják.

A hőszükséglet-számítást –13 °C-os külső napi átlaghőmérséklet figyelembe vételével végeztük el. A teljes fűtési idényre vonatkozó megtakarítási potenciál mértékének megállapításához azonban a 7/2006. TNM rendelet szerinti +4 °C átlagos külső hőmérsékletet kell figyelembe vennünk, viszonyítási alapként az így meghatározott hőszükséglet értékeket alkalmazzuk. A kívánt helyiséghőmérsékleteket első számításunkhoz az MSZ 04-140-2 szabványban lakóépületekre megadott értékek alapján vettük fel (1. táblázat).

1. táblázat. Hőszükséglet-számítási adatok különböző napi átlagos külső hőmérsékletek mellett

* Ezekben a helyiségekben a szomszédos helyiségek között kialakuló transzmissziós hőáram eleve túlfűtést okoz.

 

A táblázatban – és a továbbiakban is – aláhúzással jelöltük azokat a helyiségeket, amelyekben nincs közvetlen fűtés, a feketétől eltérő színű hőmérsékletek, a szomszédos helyiségek között kialakuló transzmissziós hőáramok hatására alakulnak ki. A táblázat soraiból kitűnik, hogy nem mindig teljesül a szabványban előírt hőmérsékleti követelmény; a fűtetlen helyiségekben a piros színnel jelölt esetben túllépik, a kék színű helyiségek esetében el sem érik azt. Mivel alulfűtés csupán a kamrában alakult ki, az eredményeket ezzel a kis kompromisszummal elfogadjuk, a gépészeti terven nem változtatunk.

A hőszükséglet-számítással tehát közel 10 kW méretezési hőigényt határoztunk meg –13 °C-os külső napi átlaghőmérséklet mellett.

Tapasztalataink szerint azonban a szabvány által előírt helyiséghőmérsékletek nem minden esetben felelnek meg a gyakorlatnak, a lakók általában ezektől eltérő hőmérsékleteket preferálnak. Annak érdekében, hogy az egyes helyiséghőmérséklet-szabályozási megoldások által nyújtott megtakarítási potenciálról valós képet kaphassunk, számításainkhoz már a viszonyítási alap meghatározásánál is életszerűbb helyiséghőmérséklet-szinteket kell választanunk.

Az életszerű használat során az egyes helyiségeket funkciójuknak megfelelően használjuk, a nap során eltérő időkben vagyunk jelen a nappaliban és a hálószobában, más időbeosztás szerint használjuk a fürdőszobát és a gyerekszobát. Kézenfekvő lenne, hogy az egyes helyiségeket mindig csak akkor és olyan mértékben fűtsük fel, amennyire a jelenlévők komfortérzete azt megkívánja. A nappaliban az esti filmet kellemes 23 °C-ban néznénk, a fürdőszobában zuhanyozás közben elvárható a 24 °C, reggel a hálószobában az ágyból kibújva jólesik a 23 °C. Mindemellett napközben nem szükséges a hálószobát ilyen mértékben fűteni, éjszaka kellemesebb és egészségesebb is 19 °C-ban aludni.

 

További részletek lapunk 2015/9-es számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll (regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!