Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2016

2016 1-2. szám

Hozzászólások

Zöldtető építése és monitoring rendszere a PTE Műszaki és Informatikai Karon

Még nem érkezett hozzászólás!

részletek »

Lenkovics László

Zöldtető építése és monitoring rendszere a PTE Műszaki és Informatikai Karon

Lenkovics László

tanársegéd, PhD hallgató
Pécsi Tudományegyetem, Műszaki és Informatikai Kar, Mérnöki és Smart Technológiák Intézet, Épületgépész- és Létesítménymérnöki Tanszék

Absztrakt

A cikk bemutatja az Egyetemünkön folyó legújabb projekt felépítését és kutatási célját: a zöldtetőket, azok vizsgálatának módszerét, hőtechnikai, napsugárzás intenzitás és vízháztartás mérés szempontjából.

1. Bevezetés

A nagyvárosok jellemzői a XXI. század elején a kis területre koncentrálódó lakosság, hatalmas építkezések, egyre nagyobb mesterségesen épített felületek, kezelés nélküli szilárd és folyékony hulladék felhalmozódás. Az európai népesség közel 3/4-e él városi területeken, és a tendenciák azt mutatják, hogy a lakosság még mindig előszeretettel költözik a városokba, így ez az arány várhatóan tovább nő.

A városok terjeszkedésével a tájak képe átalakul. A tetők és a burkolt felületek a zöldfelületek elől elveszik a helyet. A városiasodást, a fejlődést nem célszerű megállítani, sőt segíteni kell. Korszerű, környezetbe illeszkedő építészettel, gépészettel az egyensúlyt fenn lehet tartani, a korábbi beépített területeket részben a természet felé vissza lehet fordítani. A betonozott, aszfaltozott, beépített területeken az esővíz nem tud a talajba jutni, ezeken a területeken a növények, rovarok eltűnnek, felborul a biológiai egyensúly.

A zöldterületek az eddigi építészeti koncepciókkal egyre csökkennek, a meglévő sűrűn lakott területeken, talajszinten már nem lehet újakat kialakítani. Erre a problémára hatékony megoldás lehet a zöldtetők kialakítása nagyvárosainkban, amelyeknek nemcsak esztétikai, de energetikai, komfort, vízgazdálkodási, esztétikai, hanem környezetvédelmi, ökológiai hatásai is vannak.

 

2. A zöldtetők tervezési, kivitelezési  kérdései

Zöldtetők telepítése általában lapostetők, alacsony hajlású (5°-nál kisebb hajlásszögű) és kis hajlású (5° – 28°-os hajlásszögű) tetőknél merül fel. A gyakorlatban azonban lehetséges közepes hajlású (28° – 45°-os hajlásszögű), sőt meredek hajlású (45°-nál nagyobb hajlásszögű) tetők, sőt, függőleges felületek zöldesítése is. Ez utóbbiakat zöldfalaknak hívjuk. A mesterséges zöldfalak jellemzője, hogy a növényzet gyökérzete nincs kapcsolatban természetes termőtalajjal.

Az épületre tervezett zöldtető réteg megtervezésének egyik fontos alapelve, hogy a tervezett zöldtető azonos élettartamú legyen az épület többi szerkezetével.

A hagyományos lapostetők alapvetően három szerkezeti rétegből épülnek fel, úgymint a teherhordó réteg, a hőszigetelő réteg, valamint a vízszigetelő réteg.
• A kialakított rétegrendben a teherhordó réteg feladata
  a statikus és mechanikus erők elviselése az épület
  életciklusán keresztül.
• A hőszigetelő réteg feladata az épületszerkezet
  hőtechnikai, energetikai tulajdonságainak a javítása.
• A vízszigetelő réteg védi az épületet a nedvesség
  károsító hatásától.

A zöldtetők rétegfelépítése a vízszigetelő réteg felett: 
    • ültetőközeg,
    • szűrőréteg,
    • szivárgó- és vízmegtartó réteg,
    • védőréteg,
    • elválasztó- és csúsztatóréteg.

 

3. A vizsgált zöldtető

A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar „C” épülettömbjén, az épületgépészeti laboratóriumok tetején egy extenzív zöldtetőt és egy kontrolltetőt alakítottunk ki. Az extenzív zöldtető felülete kb. 45 m2, amely azonos méretű kontroll tető mellé került elhelyezésre (1. ábra).

1. ábra. A zöldtető tervezett építészeti rajza

 

A tető jelenlegi rétegrendje egy egyenes rétegrendű, egyhéjú melegtető. A vízszigetelés Sika PVC lemezzel készült. A hőszigetelésről nincs adat, de a legkisebb nyomószilárdságú, még alkalmazható hőszigetelés (AT-N 100) is alkalmas egy extenzív zöldtető terheinek a viselésére. 

A meglévő vízszigetelésre az alábbi rétegrendet építettük fel:
• speciális termőközeg – 10 cm vastagság, 98 kg/m2
  nedves tömeg,
• DIADEM VLF 300 szűrőréteg,
• DIADEM Dia-Drain szivárgó és vízmegtartó réteg,
  vastagsága 2,5 cm,
• DIADEM VLU 500 mechanikai védőréteg,
• meglévő vízszigetelés, SIKA PLAN PVC.

A rétegrendet és az anyagokat a szakkivitelező és anyaggyártó APP Kft-vel egyeztettük.

Az összefolyó fölé egy műanyag kontrollaknát helyeztünk el, amely helyettesíti a lombkosarat is. Az összefolyó köré 20 cm széles mosott folyami kavics elválasztó réteg került, a termőközeg teljes vastagságában. Az attikafal mentén ugyancsak 20 cm széles, mosott folyami kavics elválasztósáv készült. A folyami kavics és a termőközeg közé alumínium szegélyelemek kerültek beépítésre.

A növénytelepítést vegyes (min. 5 féle fajtát tartalmazó) Sedum nyesedék kiszórásával 2015 őszén hajtottuk végre. A növények begyökeresedéséig (1-2 hónap) felülről történő öntözést igényelt heti 2 alkalommal, a csapadékviszonyoknak megfelelően. A beállt növények a továbbiakban nem igényelnek öntözést, tápanyag-utánpótlást, kivétel egy hosszabb (1 hónap időintervallumú) nyári szárazság idején, amikor kéthetente egyszer javasolt a zöldtető megöntözése.

 

További részletek lapunk 2016/1-2-es számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!