Lapszámok
2016 11 szám
- András-Tövissi Balázs - Dr. habil Kajtár László PhD:
Mennyezetfűtés és huzat együttes hatásának műszeres vizsgálata - Dr. Both Balázs - Böttger Eszter:
Kisméretű irodahelyiség huzatkomfortjának elemzése és az eredmények összehasonlítása a nemzetközi szabványok előírásaival - Dr. Csoknyai Tamás PhD:
Betekintés a BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék Épületgépészeti Csoport PhD hallgatói által végzett kutatásokba - Dr. Szalay Zsuzsa:
Sok sebből vérzik az energetikai rendelet - Grundfos South East Europe Kft.:
A Grundfos bemutatja a továbbfejlesztett MGE motorokat, amelyek jelentősen megnövelik a szivattyús gépcsoportok hatásfokát és intelligens rendszermegoldásokat nyújtanak - Dr. Orosz Árpád - Milávecz Richárd:
Klór-dioxid alkalmazása a fertőtlenítési műveletek során - Kaszab Gergely:
Jégpályahűtési rendszerek - Lindab Kft.:
Lindab plug&play kompakt légkezelő berendezések - Colt Hungária Kft.:
CoolStream S•T•A•R szellőző, adiabatikus hűtő, fűtő és meleg levegő visszakeverő rendszerek egész éves üzemeltetéshez - Kovács István:
Decentrális szellőztetés homlokzat-változtatás nélkül, akár műemlék jellegű épületekhez is - Skriba Zoltán:
Flexibilis kompozit béléscső alkalmazása szellőzőkürtőkben - Rébay Lajos:
Tanulságos életpályák – dr. Csoknyai István
Hozzászólások
Betekintés a BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék Épületgépészeti Csoport PhD hallgatói által végzett kutatásokba
Még nem érkezett hozzászólás!
Dr. Csoknyai Tamás PhD
Betekintés a BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék Épületgépészeti Csoport PhD hallgatói által végzett kutatásokba
Dr. Csoknyai Tamás PhD
egyetemi docens, tanszékvezetőBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék; az MMK Épületenergetikai Szakosztály elnöke
Az épületgépészet a műszaki tudományokon belül egy kifejezetten gyakorlati jellegű szakterület, ezért a BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék Épületgépészeti Csoportján belül zajló kutatásokat elsősorban a piaci igényekhez, illetve a piaci igényeket meghatározó tényezőkhöz kell igazítani. A fejlesztések iránya szempontjából meghatározó az az uniós környezet, amelynek fókuszában az épületek energiahatékonysága és a megújuló energiaforrások állnak. Az épületek energiahatékonyságáról szóló uniós irányelv (EPBD) második felülvizsgálata hamarosan életbe lép. Eddig csak tervezetet láthattunk, de nyilvánvaló, hogy területet az EU továbbra is prioritásként kezeli.
2014-ben az Európai Bizottság 2030-ra az energiahatékonysági célértéket 27%-ban határozta meg azzal, hogy 2020-ban megvizsgálják a 30%-os célérték lehetőségét. 2015-ben az uniós parlament 40%-os célértéket javasolt. A 2050-ig szóló uniós energia útiterv teljes dekarbonizációt céloz meg. De vajon reálisak-e ezek a célok? Az előrejelzések csak 23,9%-ot prognosztizálnak, vagyis a célértékek teljesítése nyilvánvalóan komoly kihívást jelent majd.
Eddig a legnagyobb változás az új épületek létesítésében tapasztalható. A folyamatos szigorításoknak köszönhetően ma már lényegesen energiahatékonyabb épületek épülnek, mint akár 10 évvel ezelőtt. A hőszigetelések egyre vastagabbak, a háromszoros üvegezésű nyílászárók már nálunk is kezdenek általánossá válni. A fejlődéshez jelentősen hozzájárult az ErP irányelv is, amelynek köszönhetően fokozatosan eltűnnek a nem kondenzációs gázkazánok a piacról. Az épületgépészet minden területén jelentős a fejlődés: az ErP a hőszivattyúk területén is a hatékonyabb megoldásoknak kedvez, de terjednek a smart technológiák akár a szivattyúk, a szellőzéstechnika területén is, miközben az előírások egyre szigorodnak.
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2016/11-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont csak havonta egy alkalommal!).