Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2018

Bezzeg Pál - L. Szabó Gábor

Téli gyakorlati fa fűtőérték meghatározása házi mérés alapján

Bezzeg Pál

hallgató
Debreceni Egyetem, Műszaki Kar, Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék

L. Szabó Gábor

egyetemi tanársegéd, okleveles létesítménymérnök
Debreceni Egyetem, Műszaki Kar, Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék

Kivonat

Az elmúlt években nőtt a fával való tüzelés aránya. A cikkben néhány Hajdú-Bihar megyében gyakori fafaj átlagos téli tárolása során beálló fűtőértékét vizsgálatuk. A vizsgálatainknál fontos szempont volt, hogy háznál fellelhető eszközökkel történjen, így bárki által megismételhető legyen. Így lehetővé válik saját, vagy vásárolni kívánt tetszőleges tüzelő várható fűtőértékének a meghatározása, amennyiben a méréseket otthon megfelelő pontossággal végezzük.

1. Bevezetés

Jelen cikk összefoglalója a Körös Campus Alapítvány 2017-2018 tanévre kiírt pályázatához beadott és ösztöndíjat nyert munkának. A cikkben az azóta folytatott munka eredményei is szerepelnek.

Hazai viszonylatban újra kezdjük felfedezni a fatüzelést, annak minden problémájával együtt. Mivel a szállítás drága és energiaigényes, ezért a helyben növő állományok használata a gyakoribb. Emiatt (is) változnak a fatüzelési szokások, a nyárfa, fenyő is eltüzelésre kerül. Ez indokolja a vizsgálódásunkat. Valamint azon Európai irányelv (2009/28/EK), amely kimondja, hogy a cél „a biomasszában rejlő valamennyi lehetőség kiaknázása” [1].

E cél áttekintéséhez elemeztük Loughlin és Dodder cikkét [2], amely New York állam fatüzeléssel működő hőtermelőiről szól. Összehasonlítja más tüzelőanyagokkal és próbál következtetni a közeljövő tendenciáira. Azt prognosztizálja, hogy függően a helyi adottságoktól, a fatüzelés részaránya növekedni fog.

Hazai viszonylatban Hutkainé Göndör Zsuzsanna elemezte kistelepüléseken a fokozódó fatüzelés hatásait [3]. Járható útnak látja a hasábfa égetést, vizsgálva a levegőkörnyezeti hatásokat. Vizsgálatunk megvalósításához tanulmányoztuk Kostas, Beneroso és Robinson cikkét [4], amely biomassza mikrohullámmal való melegítésével foglalkozik. Növekvő energiasűrűség melletti csökkenő víztartalomról számolnak be. Használata jelentősen csökkenti a vízvesztés idejét, viszont költségesebb.

A nevezett munkák nem adják meg, hogy adott téli légállapoton tárolva mekkora lesz az adott fa fűtőértéke. Ezzel foglalkozik ez a cikk.

 

A cikk teljes terjedelmében lapunk 2018/9-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!