Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2019

Eördöghné Dr. Miklós Mária

A legionellamentesítés üzemi tapasztalatai

Eördöghné Dr. Miklós Mária

hab. egyetemi docens
Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar

Bevezetés

Életünk jelentős részét töltjük zárt terekben, ahol épületgépészeti rendszerek nélkül az egészséges életfeltételek tartósan nem biztosíthatók. A komfortos levegőhőmérséklet és páratartalom, szennyezőanyag-mentes környezet, az ártalmatlan ivóvíz stb. biztosítása az épületekben mind technikai infrastruktúrát igényel. Ennek a technikai háttér eszközrendszernek a működtetése nagy odafigyelést igényel ahhoz, hogy valóban az egészséget szolgálja, ne váljon probléma forrásává. Ezekben a berendezésekben, rendszerekben ugyanis olyan környezeti feltételek állhatnak elő, amilyenek a természetben nem jellemzők, így idegen, új reakciók indulhatnak be, az emberi egészséget, esetleg csak a komfortérzetet veszélyeztető melléktermékekkel.

Ennek a negatív jelenségnek eklatáns példája a legionella baktériumfajok túlszaporodása vizes, vagy nyílt vízfelszínű rendszerekben.

Legionellózis – technikai civilizációs betegség

A legionella baktériumok a természetes vizekben is megtalálhatók, de az emberi egészségre veszélyes túlburjánzásukhoz szükséges feltételek együttesen csak mesterséges körülmények között állnak elő. A legfontosabb feltételek, amik a legionella baktériumok felszaporodásához együtt szükségesek, a 25 – 50 °C közötti vízhőmérséklet (ld. 1. ábra) és a zavarmentes hidraulikai környezet, lassú áramlás/pangás2. A Legionella baktériumok hőmérséklettűrését a 2. ábra mutatja. Az ilyen körülmények között legionella baktériummal kolonizálódott víz megivása nem káros az egészségre; akkor tud bajt okozni az emberi szervezetben, ha a tüdőbe jut. Ahhoz, hogy az elfertőződött víz a hörgőkön átjutni képes 3-5 µm-nél nem nagyobb cseppek formáját, méretét vegye fel, újabb gépi berendezés szükséges. Ez lehet valamilyen porlasztó hatású rendszerelem, de az is előfordulhat, hogy a berendezés működése során a kritikus 3-5 µm-nél nagyobb vízszemcsék jönnek létre, de méretük párolgás révén lecsökken a veszélyes nagyságra. Elmondható tehát, hogy a legionellózis technikai civilizációs betegség, elsősorban urbánus környezetben alakulhat ki.

A legionella-szaporodás elengedhetetlen feltétele a 20 - 50 °C hőmérsékletű víz, ezen belül is a növekedés 37 °C-on a legintenzívebb. 

A baktériumok túlburjánzásának megakadályozására az egyik leghatékonyabb módszer az, ha a vízhőmérsékletet ettől eltérő tartományban tartjuk. Az épületgépészeti rendszerek működése sok esetben azonban éppen ebben a kritikus hőmérséklet-tartományban üzemszerű. Az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI) által 2006 és 2010 között végzett vizsgálatok során a felmért rendszerek (177 épület, 1296 vízminta) 79,6%-ában esett a mért vízhőmérséklet a kritikus 20 °C és 55 °C közötti tartományba [3].

Legionella-mentesítéskor ezért nemcsak a melegvizes hálózatokra kell gondolunk, hanem meg kell vizsgálni a hidegvizes vezetékek üzemi jellemzőit is [4].


2 Tápanyagul szolgálnak a baktériumok számára a vezetékrendszerekben a vízben oldott szerves anyagok, mikroorganizmusok, kiülepedő vagy korrózióból származó anyagok, és a vezetékekben renyhe áramlás mellett a fentiekből kialakuló biofilm.

 

A cikk teljes terjedelmében lapunk 2019/7-8-as számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!