Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2019

2019 9. szám

Hozzászólások

A szilárd tüzelésű berendezésekhez alkalmazható égéstermék-elvezető berendezések és a hozzájuk csatlakoztatható kiegészítő elemek

Még nem érkezett hozzászólás!

részletek »

Fehér Gábor

A szilárd tüzelésű berendezésekhez alkalmazható égéstermék-elvezető berendezések és a hozzájuk csatlakoztatható kiegészítő elemek

Fehér Gábor

műszaki vezető, épületgépész mérnök, szakmérnök
ALMEVA Hungary Kft.

Az égési levegő hozzávezetés szempontjából a szilárd tüzelésű kazánoknál is megkülönbözetünk nyitott és zárt égésterű berendezéseket. Az MSZ 845: 2012 szabvány1 meghatározása szerint a nyitott égésterű berendezés az égési levegőt a telepítés helyiségéből nyeri és az égésterméket az égéstermék-elvezető berendezésen keresztül a szabadba vezeti ki, míg a zárt égésterűeknél a teljes égési levegő-ellátást, a tűzteret és az égéstermék-elvezetést a telepítés helyiségétől légtömören elzárt üzemeltetésre tervezik, tehát az égési levegőt a szabadból nyerik, az égésterméket pedig az égés termék-elvezető berendezésen keresztül a szabadba vezetik, a telepítés helyiségének nyomásviszonyaitól függetlenül.

Az előzőekben leírt égési levegő hozzávezetési megoldások esetében az égéstermék-elvezető berendezések összekötő és a függőleges szakaszait is rozsdamentes acélból kell megoldani (a gyártó cég által megadott teljesítménynyilatkozatnak megfelelően), ami elsősorban az égéstermék hőmérsékletétől függ, de megoldható kerámia béléscsöves rendszerrel is, amelyhez acélcsővel kell csatlakozni (például fekete acélcső), továbbá az MSZ 845:2012 szabványban leírtakat kihangsúlyozva, rendszer jellegű (azonos gyártó) kialakításokkal is.

A savas acélcsöves elvezetésnél megkülönböztetünk egyrétegű (a német rövidítéssel EW) és háromrétegű (DW) rendszereket (az 1. ábra Almeva egyrétegű égéstermék-elvezető alkotóelemeket mutat). Mindkét kialakításnak a nedvességgel szemben ellenállónak kell lennie és tokos rögzítési technikával kapcsolódnak egymáshoz (az MSZ EN 1856-1 szabványnak2 megfelelően).

Az egyrétegű rendszerekhez képest a háromrétegű kialakítás abban különbözik, hogy a két acélcső között egy nem éghető, hőre nem zsugorodó, 100 kg/m3 testsűrűségű, legfeljebb 0,05 W/m·K hővezetési tényezőjű hőszigetelés található (2. ábra). Egyes saválló acélcsöveknél a hőszigetelést könnyűbeton köpenyelem is körbeveheti.

A korszerű szilárdtüzelésű készülékek megjelenésével találkozunk túlnyomásos berendezésekkel is, amelyeknél az égéstermék hőmérsékletének, esetleg összetételének figyelembe vételével megválasztott anyagú, minőségű tömítőgyűrűt is be kell építeni az idomok tokos kialakításába. Természetesen figyelni kell a készülékek magas füstgáz hőmérsékletére, amennyiben az eléri vagy meghaladja a gyártó teljesítmény-nyilatkozatában leírt hőmérsékletet, akkor abban az esetben nem szabad alkalmazni. Az esetleges kondenzációból eredő savhatások figyelembevétele miatt olyan rendszer-kialakítás is létezik, ahol az idomok kúposan csatlakoznak egymáshoz.

A kerámia béléscsöves kialakítás olyan háromrétegű kerámia kéményrendszer, amely könnyűbeton-, égetett agyag köpenytéglából (de létezik kalibrált köpenytéglából is), speciális szigetelőanyagból és többségben samott-, kerámia béléscsőből tevődik össze (a 3. ábra Almeva kerámia égéstermék-elvezető berendezést mutat, lásd a következő oldalon). Ezeknek a rendszereknek a besorolás szempontjából az MSZ EN 13063 szabványnak3 meg kell felelniük. A kerámia béléscsöves égéstermék-elvezető berendezéseknél az összekötő szakaszt meglehet oldani fekete acélcsöves szereléssel vagy rozsdamentes acél idomok beépítésével is, ahol a bekötőcsonkba való illesztésnél külön figyelmet kell fordítani a füstcső, összekötőelem hőtágulására, nehogy a bekötőcsonk megrepedjen.

Mindkét rendszerkialakítás összekötő szakaszánál ügyelni kell arra, hogy a lehető legrövidebb legyen, a legkevesebb iránytöréssel, vízszintesen vagy az áramlás irányában emelkedéssel kell kialakítani1. A vízszintes vetület hossza (60 kW összteljesítményig, a huzat hatása alatt álló égéstermék-elvezető berendezések esetén) nem haladhatja meg a 3,0 m-t1, ettől csak megfelelő hő- és áramlástechnikai méretezéssel alátámasztva, szakmai indoklással lehet eltérni.


1MSZ 845:2012 – Égéstermék-elvezető berendezések tervezése, kivitelezése és ellenőrzése
2MSZ EN 1856-1:2009 – Égéstermék-elvezető berendezések. Fém égéstermék-elvezető berendezések követelményei. 1. rész: Rendszer jellegű égéstermék-elvezető berendezések építőelemei
3MSZ EN 13063:2007 Égéstermék-elvezető berendezések. Rendszer jellegű égéstermék-elvezető berendezések kerámiai béléscsövekkel.

 

A cikk teljes terjedelmében lapunk 2019/9-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!