Lapszámok
2020 4 szám
- Dr. Barótfi István prof.:
Az új-koronavírus világjárvány épületgépészeti vonatkozásai - Vörösné Leitner Anita - Dr. habil Kajtár László PhD:
Újra a gáztűzhelyekről… 1. rész: Statisztikák, alapvető adatok - Dr. Chappon Miklós:
Az Épületgépészeti Múzeum kincseiből: Kaloriméter - Blazsovszky László:
Változások „A csatlakozóvezetékek, a felhasználói berendezések és a telephelyi vezetékek műszaki biztonsági szabályzata” előírásaiban és a tervezők önállóságában - HAJDU Zrt.:
Korszerű melegvíz előállítás HAJDU hőszivattyús forróvíztárolóval - Vergerio, Giulia - Becchio, Cristina - Tisov, Ana:
H2020 Mobistyle projekt – egy új értékelési módszer - Matuz Géza:
Néhány fontos műszaki tényező, amely elősegíti a közel nulla szintű épületek szellőzésének energia hatékonyságát - TOSHIBA AIR-COND:
A Toshiba bemutatta új, nagy kapacitású MiNi SMMS-e rendszerét - Dr. Szilágyi Zsombor:
A metán és a klímaváltozás
Hozzászólások
Újra a gáztűzhelyekről… 1. rész: Statisztikák, alapvető adatok
Még nem érkezett hozzászólás!
Vörösné Leitner Anita - Dr. habil Kajtár László PhD
Újra a gáztűzhelyekről… 1. rész: Statisztikák, alapvető adatok
Vörösné Leitner Anita
tanszéki mérnök
Dr. habil Kajtár László PhD
egyetemi docensBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék
A szerzők a lakossági gáztűzhelyek levegőminőségre gyakorolt hatásának vizsgálatát még 2005-ben kezdték el, majd a közelmúltban további vizsgálatokkal folytatták.
Az első kérdés az volt, hogy levegőminőségi szempontból probléma-e még a gáztűzhely?
Az ismételten elvégzett kutatómunka alapján megállapították, hogy igen, főleg itt, Magyarországon, ahol a lakossági gáztűzhelyek látszólag töretlen népszerűségnek örvendenek. A különböző fórumokon, a szakcikkek mellé írt hozzászólásokból pedig látható, hogy a gáztűzhely légellátásának témaköre még ma is igen aktuális kérdés, ezzel összefüggésben ugyanakkor komfortelméleti (elsősorban levegőminőségi) szempontból még sok a megoldandó feladat, kutatási lehetőség.
A cikkben a szerzők a kutatómunka aktualizálásához kapcsolódó adatgyűjtés, szakirodalmi kutatás eredményeit foglalják össze, majd a 2. részben a kidolgozott fizikai modellt, valamint az aktualizált bemenő adatok alapján levont következtetéseket ismertetik majd.
A részletes cikk az ingyenesen letölthető lapszámban olvasható