Lapszámok
2020 7-8 szám
- Dr. habil Kajtár László PhD - Vörösné Leitner Anita:
Újra a gáztűzhelyekről… 2. rész. Gáztűzhely a konyhában – elméleti vizsgálatok - Leikauf Tibor:
Gázkészülék csere napjainkban a gyűjtőkéményeken - Baumann Mihály:
Túlnyomásos gyűjtő jellegű égéstermék-elvezető berendezés nyomásviszonyainak elemzése - Dr. Szilágyi Zsombor:
A légszennyezés következményei - Takács János - Mudrá Martina:
A távhőrendszer hatékony működésének biztosítása gázmotor és hőszivattyúk alkalmazásával - Bassam Moujalled - Sylvain Berthault - Andrés Litvak - Valérie Leprince - Gilles Frances:
Az épületek légtömörségének vizsgálata (angol nyelvű cikk) - Szebellédi Tamás:
Higiénikus ivóvíz vezeték és biztonságos okos vízőr: RAUTITAN és RE.GUARD - Megújult az ACO Comfort zuhanyfolyóka – az akadálymentes fürdőszobák nélkülözhetetlen eleme
- Sircz János:
Az Épületgépészeti Múzeum kincseiből: Kapcsolóhőmérő
Hozzászólások
Újra a gáztűzhelyekről… 2. rész. Gáztűzhely a konyhában – elméleti vizsgálatok
Még nem érkezett hozzászólás!
Dr. habil Kajtár László PhD - Vörösné Leitner Anita
Újra a gáztűzhelyekről… 2. rész. Gáztűzhely a konyhában – elméleti vizsgálatok
Dr. habil Kajtár László PhD
egyetemi docensBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék
Vörösné Leitner Anita
tanszéki mérnök
A cikk első részében a szerzők összefoglalták a lakossági gáztűzhely, mint szennyezőanyag forrás alapvető jellemzőit (teljesítmény, gázterhelés, üzemidő, elméleti fajlagos nitrogén-dioxid kibocsátás), valamint ismertették a konyha helyiségek kialakítására, általánosan alkalmazott szellőztetési módokra vonatkozó szakirodalmi kutatási adatokat.
A 2. részben a lakossági gáztűzhelyek használatából eredő kockázat értékelése mellett a szennyezőanyag kibocsátását leíró elméleti modell felépítését és alkalmazását mutatják be.
A cikkben bemutatott egyenlet felhasználásával kiszámították a szennyezőanyag koncentráció változását, majd az adott átlagolási időtartamra vonatkozóan a szennyezőanyagra vonatkozó határértéket összehasonlították a számított adattal. Az eredményeket ábrákon szemléltetik.
Hangsúlyozzák, hogy bár az elméleti modell alapján értékes következtetések vonhatóak le, ezeket mindenképpen össze kell vetni mérési eredményekkel. Erre a cikksorozat harmadik részében kerül sor, ahol a szerzők a kutatómunka egészéből levonható gyakorlati következtetéseket ismertetik.