Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2012

Dr. Szalay Zsuzsa PhD

Megéri-e közel nulla energiaigényű épületeket építeni?

Dr. Szalay Zsuzsa PhD

egyetemi docens
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőanyagok és Magasépítés Tanszék

A szerző a fenti témában előadást tartott a debreceni XVIII. Épületgépészeti, Gépészeti és Építőipari Szakmai Napok keretében megrendezett konferencia Közel zéró energiaigényű épületek című szekciójában (lásd dr. Kalmár Ferenc beszámolóját e cikk után). Ez a cikk a konferencia kiadványában megjelent írás és a szekcióban elhangzott előadás magyar nyelvű összefoglalója.

Az alacsony vagy közel nulla energiaigényű épületeknek sok előnye van, de a legfontosabb, hogy a nagyon alacsony fűtési energiafelhasználás kiváló komfortérzettel társul. Ennek azonban ára van: extra vastag hőszigetelés, háromrétegű ablakok, hővisszanyerős szellőztetés, megújuló energiaforrások. Ez az ár nemcsak pénzben fejezhető ki, hanem az anyagok előállításához, szállításához és beépítéséhez szükséges energiában, a kibocsátott szén-dioxidban, kén-dioxidban és egyéb környezeti hatásokban is. Vajon biztosan megéri ez?

A 2010/31/EU európai irányelv, közismert nevén az „EPBD Recast” előírja, hogy nemzeti stratégiát kell kidolgozni a „közel nulla” energiaigényű épületek építésének ösztönzésére. 2020. december 31. után az EU tagállamokban csak közel nulla energiaigényű új épületek, illetve 2018. december 31. után már csak közel nulla energiaigényű állami tulajdonú közhasználatú épületek építhetők majd. Az Unió végső célja az energiafüggőség és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, amelyben az épületállomány szerepe meghatározó.

Azt, hogy pontosan mit is takar a közel nulla energiaigény, az Unió a tagállamokra bízza. Az Uniós definíció szerint a közel nulla energiaigényű épület:

  • energetikai teljesítménye magas;
  • az energiaigény közel nulla vagy nagyon alacsony;
  • az energiaigényt nagyon jelentős mértékben megújuló energiaforrásokból kell fedezni (beleértve a megújuló forrásokból helyben vagy közelben kinyert energiát is).

A lehetséges magyar követelményrendszerről a Debreceni Egyetemen készült egy tanulmány [Csoknyai, Kalmár, Szalay, Talamon, Zöld 2012]. A javaslat szerint a jelenlegi épületenergetikai szabályozás[TNM7/2006] struktúrájátmegtartva a követelményértékek szigorítására lesz szükség.

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!