Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2016

2016 5. szám

Hozzászólások

Épületenergetikai vizsgálati módszer (auditálás) tanulságai az épületek mélyfelújítása kapcsán (Új szemléletű vizsgálati módszer a KLIMASOL Kft. gyakorlata szerint)

Még nem érkezett hozzászólás!

részletek »

Cservenyák Gábor - Semega Róbert - Cservenyák Eliza - Csintalan Ildikó

Épületenergetikai vizsgálati módszer (auditálás) tanulságai az épületek mélyfelújítása kapcsán (Új szemléletű vizsgálati módszer a KLIMASOL Kft. gyakorlata szerint)

Cservenyák Gábor

okl. épületgépész mérnök, okl. energetikai szakmérnök, c. egyetemi docens; ügyvezető; alelnök
KLIMASOL Kft; MMK ÉgT

Semega Róbert


Cservenyák Eliza


Csintalan Ildikó


Cservenyák Gábor c. egyetemi docens, az MMK Épületgépészeti Tagozatának alelnöke, a KLIMASOL Kft. ügyvezetője a cikk témájában előadást tartott Debrecenben, az Épületgépészeti Szakmai Napok keretében szervezett konferencián (lásd beszámolónkat a lap e számában). Kérésünkre a ma nagyon aktuális és érdekes témáról és tapasztalatairól a következőkben olvasható cikkben is beszámol.

1. Bevezetés

Az épületenergetikai tanúsítás országos tapasztalatai szerint megállapítható, hogy
elhibázott gyakorlat az, hogy nincs szakmai képzettségi korlát, illetve feltétel a tanúsításra;
• általánosan elfogadott – szinte bármilyen szakmai területről származó – műszaki felsőfokú végzettséggel elvégzett tanúsítói tanfolyammal, vizsgával a tevékenység legális;
a kialakult tapasztalatok anomáliákat mutatnak és az utóbbi 3 évben felismerést nyert az a szükségszerűség, hogy a tanúsítások szakmai felülvizsgálata halaszthatatlan;
az MMK keretében zajló operatív ellenőrzési tevékenység feltétlenül pozitív eredményt hozott, a durva hibákat kiszűrte, szankcionálta;
• a 2016. januárban bevezetett épületenergetikai auditálás előkészítésekor MMK ÉgT folyamatos módszertani javaslatot adva igyekezett megelőzni a tanúsításnál kialakult gyakorlatot, illetve elkerülni a jelentkező kellemetlen hatásokat;
az MMK ÉgT egyöntetű állásfoglalása szerint az épületenergetikai auditálást – az EU ajánlásának megfelelően is – arra hivatott, megfelelő képzettségű és tapasztalatú tervező mérnöki gárdának kell végezni;
• ennek megfelelően az épületenergetikai auditálásnak tervezőmérnöki team rendszerűnek kell lennie;
• összetételét tekintve vezetője a tervező épületgépész, a tagok a tervező építész, a tervező villamosmérnök és esetenként a feladattól függően speciális energetikai tervező, illetve szerkezettervező mérnök;
az auditálás lényege az épület jelenlegi energetikai állapotának (hőtechnikai jellemzőkkel, a csomópontok aktuális előírások szerinti értékeivel, a meglévő rendszerek igen pontos és szerteágazó energetikai feltárásával, lehetőségeivel) összegző vizsgálata;
• az épület adottságai szerint többváltozatú energiahasznosítási lehetőségek feltárása, a környezeti energetikai körülmények tisztázása, beruházási és üzemeltetési költségelemzése, sőt ezek alapján ajánlása, korszerűsítése.

Legfrissebb tapasztalatunk alapján a 2016 januárjában megkezdett ez irányú auditori képzés, illetve az azt megelőző központi rendelet az auditori tevékenység hasonló jövőképét vetíti előre, mint ami a tanúsításnál kialakult. Eszerint egyetemi szintű (MSc) végzettség szükséges, és a felsőfokú képzés szinte teljes spektrumán szerzett oklevél a humán képzést leszámítva (agrár, közlekedési, földtani, építő, építész, vízügyi, élelmiszeripari, vegyipari, műszaki stb.) megfelelő lehet sikeres vizsga esetén. (Függetlenül az energetikai vizsgálati, koncepció alkotó tervezői gyakorlattól.)

Az MMK Épületgépészeti Tagozata megpróbált érvényt szerezni annak, hogy
• energetikai auditálást csak megfelelő tervezői gyakorlattal rendelkező tervező mérnök végezhessen,
nem zárható ki a tevékenységből az a műszaki főiskolai illetve BSc végzettségű tervező mérnök, aki megfelelő tervezési gyakorlattal rendelkezik,
komplex energetikai auditálást csak team végezhet. Ezen belül épületgépész, építész, energetikai, illetve villamosmérnök részvétele szükséges,
• a speciális ipari és egyéb technológiához kapcsolódó auditálás nem választható el az épületenergetikai auditálástól, azonban ilyen esetekben a vezető auditor a technológus, de az épületenergetikai vonatkozásokat továbbra is a tervezőmérnöki team-mel együtt végzi,
• nem szakirányú végzettségű és nem tervezőmérnök auditor energetikai ajánlása ne lehessen kötelező érvényű koncepció a szaktervező számára. (Egyre terjedő gyakorlat, hogy az elkészített energetikai auditálás ajánlása a szaktervező számára tervezési programként kerül rögzítésre!)

A rendeletet – amely máris láthatóan rossz irányba vezet – a fentiek szerint meg kell változtatni.

Hogy miért fontos a megfelelő gyakorlatú tervezőmérnöki team kizárólagos auditori jogosultságának a megteremtése, az kiderül az itt tárgyalt épületenergetikai vizsgálati módszerből kapott eredményekből, amelyek az adott épület energetikai állapotának reális meghatározását mutatják. (A belső hőfejlődés téli-nyári hatásai, a villamosenergia-felhasználás alakulása.)

Számos szakcikk foglalkozott az épületenergetika belső hőfejlődés-hőterhelési viszonyaival, ezek komplex energetikai hatásaival. Valamennyi arra figyelmeztet, illetve arra irányul, hogy a fokozott légzárású nyílászárók beépítése, a nulla energiaszint megközelítését célzó épületfizikai beavatkozások milyen üzemeltetési vonatkozásokat, hatásokat eredményeznek, beleértve a légállapotok kritikus szintjének kialakulását is.

Az energetikai auditálás két olyan fontos területét vizsgáltuk, illetve emeljük ki a következőkben, amely egyrészt komfortérzeti, munkaegészségügyi, másrészt energetikai szempontból megítélésünk szerint megkerülhetetlen. Csak ezek elvégzésével és komplex vizsgálatával jelenthetjük ki, hogy az épület valós energiaigényét meghatároztuk.

Így kerülhetjük el – a nem kellő szakmai felkészültséggel végzett auditálási ajánlások, energetikai korszerűsítések során tapasztalt – indokolatlan túlméretezéseket [1].

 

2. Vizsgálatok, tanulságok

Az épületek korszerűsítésével előálló problémák:
• a fűtési rendszer teljesítményének túlméretezése, szabályozatlanság,
• a filtráció kezelése, mértéke,
• a nyílászárócserével előálló CO2-feldúsulás, szellőzetlenség,
• a belső technológiai hőfejlődés (PC, más gépek stb.), az emberi hőleadás, a világításból eredő és a külső hőterhelés elvitele, kezelése.

 

További részletek lapunk 2016/5-ös számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!