Lapszámok
2011 12. szám
- Dr. habil Kajtár László PhD:
A hőkomfort elemzése télen, irodai környezetben - Dr. Garbai László - Radnai Norbert:
A szekunder fűtési rendszerekben alkalmazott hőleadók hőtechnikai számításai 2. rész - Móczár Gábor:
Frontáttörés az épületgépészeti szakképzésben - Dr. Garbai László - Sánta Róbert:
A hőszivattyús rendszerek elpárologtatójának vizsgálata állandósult állapotban - DI(FH) Stutterecker, Werner:
Lowest-Energy Houses, Zero-Energy Houses, Plus-Energy Houses – Definitions, Challenges, Monitoring Results - Grundfos South East Europe Kft.:
EuP 2013 – Az irányelv hatása a keringető szivattyúkra - Knauf Insulation Kft.:
Knauf Insulation épületgépészeti szigetelések - Hurbán Tamás:
Áthallás-gátlás légtechnikai elemekkel - Erdős Attila:
Odooproject - Kovács István:
Nagykonyhai elszívók
Hozzászólások
A hőszivattyús rendszerek elpárologtatójának vizsgálata állandósult állapotban
Még nem érkezett hozzászólás!
Dr. Garbai László - Sánta Róbert
A hőszivattyús rendszerek elpárologtatójának vizsgálata állandósult állapotban
Dr. Garbai László
Prof. emeritusBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék, a Magyar Energetikai Társaság elnöke
Sánta Róbert
főiskolai szakmunkatárs, doktoranduszPolytechnic Engineering College of Subotica, BME
Korábbi cikkünkben megvizsgáltuk a hőszivattyú elpárologtatójában a hőátadási tényező változását állandósult állapotban az áramlás jellegének függvényében (lásd a lap 2010. évi 6. számában). Jelen cikkünkben vizsgálatainkat kiterjesztjük a hűtőközeg állapotjelzőinek vizsgálatára, és ennek keretében megvizsgáljuk, hogyan változnak az elpárologtatóban történő áramlás közben a hűtőközeg hőmérséklete, nyomása és sűrűsége továbbá a hűtő és hűtött közeg közötti hőátvitel teljes folyamatát is elemezzük.
A hőszivattyú szerkezeti felépítésében és működésében jelentős szerepe van az elpárologtatónak, mivel az nagymértékben kihat a berendezés energetikai hatásfokára. Az elpárologtató szerkezete meghatározza az áramlás jellegét mind a hűtőközeg-, mind a hűtött közeg oldalon. Az áramlás jellege pedig a közegek nyomásesését és a hőátadás intenzitását befolyásolja.
Az elpárologtató szerkezeti kialakításának és méreteinek kérdésére csak a matematikai modell tud választ adni. A matematikai modell eszközként fog szolgálni a hőszivattyús fűtőrendszer elpárologtatójának stacioner működésének szimulálására. A stacioner matematikai modell csak az időtől független térbeli változásokat veszi figyelembe, míg a dinamikai matematikai modell sokkal bonyolultabb, mivel a változást nemcsak térben, hanem időben is követi.
A gyakorlat azonban a stacioner matematikai modell megalkotását indokolja, tekintve, hogy a hőszivattyús fűtőrendszer kb. 99%-ban stacioner üzemmódban működik.
Az utóbbi években nagyszámú stacioner és instacioner matematikai modell született, különböző feltételek és munkaközegek figyelembevételével.
MacArthur [1], MacArthur és Grald [2],Nyers és Stojan [3], Mithraratne ésWijeysundera [4], JongWon Choi és társai [5] osztott paraméterű, instacioner matematikai modellt alkottak. Zhao Lei és társai [6], Chi és Didion [7], Welsby és társai [8] koncentrált paraméterű matematikai modellt alkottak az elpárologtató dinamikus viselkedésének tanulmányozására.
Állandósult állapot leírásával R. N. N. Koury és társai [9], Belman, J. és társai [10], Jong Won Choi és társai [11] foglalkoztak.